A külföldre látogató magyarok 658 milliárd forintot költöttek, 14,7 százalékkal kevesebbet mint 2009-ben. A közlemény szerint a magyar állampolgárok tavaly 3,5 százalékkal kevesebb, 16,3 millió alkalommal utaztak külföldre, 2009-hez viszonyítva az egy- és a többnapos utazások száma egyformán csökkent 1,6, valamint 7,1 százalékkal.
Az időszak végén az utasforgalmi egyenleg 532 milliárd forintot tett ki, 24,2 százalékkal többet, mint 2009-ben.
Tavaly a külföldiek összesen 95,7 millió napot töltöttek el Magyarországon, költésük 70 százaléka a turisztikai fogyasztásokhoz kapcsolódott.
A külföldiek magyarországi kiadásainak fogyasztási szerkezete összességében változatlannak mondható. Az egy napra látogatók kiadásaik 68 százalékát élelmiszerek és egyéb árucikkek, a több napra látogatók kiadásaik 45 százalékát szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra költötték.
A KSH kimutatása szerint az eddigi tendenciától eltérően 2010-ben először csökkent az egy napra látogatók száma, 4 százalékkal, aminek oka a nem turisztikai motivációval érkezők számának mérséklődése. A több napra látogatók száma 2008 óta növekszik, tavaly 5 százalékkal volt több, mint 2009-ben. A 2010. évi emelkedés nagyrészt a szabadidős, továbbá az újra megélénkülő üzleti utazások számának bővülésével magyarázható a hivatal szerint.
Az egy napra az országba látogatók valamivel több mint egynegyede Szlovákiából, 22 százaléka Romániából, 19 százaléka pedig Ausztriából érkezett. A szomszédos országok közül a Romániából érkezőknél a legmagasabb az átutazók aránya, 76 százalék.
A több napra látogatók 2010-ben is legnagyobb számban Németországból és Ausztriából érkeztek. Bulgária, Szerbia, Montenegró, Szlovákia esetében megfigyelhető, hogy emelkedik a több napra látogatások száma.
A több napra látogatók átlagos tartózkodási ideje 6,9 nap volt.
A külföldiek által leglátogatottabb turisztikai terület és régió 2010-ben Budapest és Nyugat-Dunántúl volt.
A vizsgált évben a magyar állampolgárok külföldi utazásainál a turisztikai motiváció az egynapos utaknál 28 százalékban, míg a többnapos utazásoknál 84 százalékban volt meghatározó.
Tavaly a szabadidő eltöltésének céljából és az üzleti célból tett utak száma egyaránt mérséklődött az előző évhez képest. A nem turisztikai célú motivációk közül a vásárlás és a munkavégzés emelkedett ki. Az egynapos utazások több mint felét vásárlási céllal tették. Jelentős volt a munkavégzés célú kiutazások aránya, ami az egynapos utazásoknál 16,5, a többnapos utak esetében 13,5 százalék volt.
A külföldre látogató magyarok kiadásainak nagy része, 61 százaléka a turisztikai motivációval utazókhoz, 23 százaléka a munkavégzési célú utazókhoz kötődött.
A külföldre látogatók fogyasztási szerkezete jelentősen különbözik az egy, illetve a több napra látogatóknál. Az egy napra látogatók kiadásaik közel felét egyéb árucikkek vásárlására, míg a több napra látogatók kiadásaik több mint felét szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatások igénybevételére, illetve élelmiszer- és italvásárlásra fordították. Tavaly jelentősen nőtt az üzemanyag-vásárlás aránya az előző évhez képest. Míg 2009-ben a külföldre látogatók összes külföldi költésük 7 százalékát fordították erre az árucikkcsoportra, 2010-ben ez az arány 12 százalékra nőtt.
A fizetési mérleg egyenlege 2010-ben 532 milliárd forint volt. A KSH szerint mindebben fontos szerepe volt annak, hogy a magyarok hosszú tartózkodási idejű, nagy költéssel járó munkavállalási célú útjainak száma nagy mértékben visszaesett, továbbá hogy a forint euróban mért árfolyama az első félévben jelentősen ingadozott. A forint az év egészében 2 százalékkal volt gyengébb, mint 2009-ben.
MTI
