A kormány a Magyar falu program keretében döntött a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bevezetéséről - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely közölte, a falusi csok az 5000 fő alatti településeket érinti, azokat, ahol a lakosságszám 2003-hoz képest nagyobb mértékben csökkent, mint az országos átlag. Hozzátette: 2031 település érintett. A statisztikák szerint jelenleg 2873 olyan kistepelülés van az országban, amelynek lélekszáma nem éri el az 5000 főt, a lehetséges helyszíneknek tehát a harmadát zárták ki az előírásokkal.
Elmondta, a falusi csokra az általános csok-szabályok vonatkoznak: új lakás építésekor, vásárlásakor a támogatás egy gyermek esetén 600 ezer, két gyermek esetén 2,6 millió, míg három gyermek esetén 10 millió forint. A támogatás a falusi csok esetében használt lakás vásárlására, bővítésére és felújítására is felhasználható. Közölte, az új konstrukció július 1-jével, legkésőbb szeptember 1-jével lépne életbe.
A fentiek közül a legfontosabbnak tekinthető kitétel, hogy csak olyan települések jöhetnek számításba, ahol lakosságszám 2003-hoz képest nagyobb mértékben csökkent, mint az országos átlag. Ez ugyanis számos Budapest környéki falut kizár a rendszerből, pedig információink szerint nagyon sokan reménykedtek abban, hogy ezen támogatási forma segítségével az agglomerációba tudnak költözni.
A sokak által élhetőbbnek és emiatt drágábbnak is számító budai oldalon gyakorlatilag minden települést kilőtt a kormány, hiszen a kitétel alapján Pilisszentiván, Telki, Leányfalu, Pilisborosjenő, Sóskút, Herceghalom, Budajenő, Tinnye, Tök, Remeteszőlös települések egyikén sem lehet majd az információink szerint a falusi csokot igénybe venni. Míg a főváros keleti oldalán a település határa mellett nem is találunk ilyen kistelepülést.
Ha valaki Pest megye távolabbi részével is megelégedne, akkor is viszonylag kicsi az esélye, hogy talál ilyen falut, hiszen az általunk fellelt statisztikák alapján 2011 óta kevésnek csökkent a lélekszáma, így borítékolható, hogy a jogszabályban szereplő 2003-as dátummal is hasonló a helyzet. Ezek egyébként döntően a Nógrád megye, illetve a Szolnok megye határához közel fekvő falvak, amelyek viszont már a távolság vagy a közlekedés miatt kevésbé népszerűek. Arról nem is beszélve, hogy a csökkenő népességet elszenvedő falvakra jellemző a szlömösödés, ami megint csak nem feltétlenül teszi őket kívánatossá az új otthonra vágyók szemében.
Az mfor.hu gyorsértékelése szerint a falusi csok elsősorban a "valóban vidéki" (észak-, kelet- vagy dél-magyarországi) települések népességmegtartását célozza meg. Ez egyfelől logikus döntés, másrészt viszont azokon, akik kedvezőbb álláslehetőségek miatt költöznének jobb életfeltételeket biztosító helyekre, nem fog segíteni.
