2022 első negyedévében folytatódott a magyar háztartások fizetőképességének enyhe növekedése az Intrum és a GKI mutatója alapján. A lakosság pénzügyi helyzetét jelző Intrum Fizetőképességi Index (IFI) értéke az előző negyedévhez képest 2 százalékkal nőtt, éves összehasonlításban pedig 16 százalékos növekedést láthatunk – utóbbi oka, hogy tavalyi első negyedév volt a koronavírus-járvány okozta recesszió mélypontja. A lakosság fizetőképessége tehát nagyrészt helyreállt a járvány okozta sokk után, bár még kicsivel alatta van a 2019-20-as szintnek: 2020 első negyedévében az index 49,17 ponton állt, az idei első negyedéves értéke 45,24 pont.
Az elmúlt időszakban az állam szociális kiadásai (nyugdíjemelés, adócsökkentés) jelentős mértékben javították a fizetőképességet, miközben kihívást jelentett a magas infláció és a lakásárak emelkedése. A friss számokban még kevéssé mutatkozik meg az Ukrajna elleni orosz offenzíva hatása; az Intrum előrejelzése szerint év végéig a háztartások jobban megérezhetik a háborús helyzet gazdasági következményeit.
A háború kimenetele, sőt kiterjedtsége beláthatatlan, így nehéz megjósolni, milyen következményei lehetnek a lakosság pénzügyeire nézve – mondta Deszpot Károly, az Intrum CMS igazgatója. Amiben biztosak lehetünk, az az, hogy jelentősen lassulni fog a gazdasági növekedés dinamikája. Ennek nemcsak a háború az oka, hanem már korábban létező folyamatok, például a magyar államháztartás hiánya és a romló kereskedelmi mérleg. Ezek az állami és piaci befektetések csökkenését és a bérnövekedés lassulását eredményezhetik, így 2022-ben várhatóan romlik a háztartások pénzügyi helyzete.
Mit várnak a GDP-növekedéstől?
Az Intrum fizetőképességi indexe alapján hagyományosan előre jelezhető az éves GDP-növekedés is. A magyar gazdaság a tavalyi negyedik negyedévben és 2021 egészében is 7,1 százalékkal növekedett, behozva a járvány alatti visszaesést. Az idei első két negyedév GDP-adata még várhatóan kedvező lesz, azonban a háború, az ennek következtében meghirdetett széleskörű nemzetközi gazdasági szankciók új, rövid- és középtávon egyaránt nagy bizonytalanságot hoznak és a magyar gazdaságra is kihatnak.
Az új világgazdasági helyzet első jele a forint gyengülése és az általános áremelkedés – mondta Deszpot Károly. Utóbbi mögött elsősorban az energiahordozók áremelkedése áll – a növekvő energiaárak a hatósági árak ellenére is beépülnek a lakossági árindexbe is, hozzájárulva számos termék áremelkedéséhez. Emellett a hatósági árazás miatti különbözetet a költségvetésből fedezzük, azaz az energiaárrobbanás hozzájárul a magyar államháztartási egyensúly romlásához is.
