2019. szeptember 30. 08:55
mfor.hu

Az öngondoskodás és a hosszú távú, például nyugdíjcélú és egészségmegőrzést segítő megtakarítások terén bőven van tér a fejlődésre, különösen a fiatalok ösztönzése a fontos – derült ki a Pénztárszövetség csütörtöki konferenciáján. Ezekhez a megtakarításokhoz a pénztárak jelentik az egyik legjobb lehetőséget. A pénztári tagsághoz járó évi 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adókedvezmény eleve vonzóvá teszi ezt a megtakarítást, a kasszák pedig hosszú - 10 és 15 éves – időtávon is jó eredményeket nyújtanak. A pénztárakra mind az állam, mind a befektetési piac partnerként tekint, ahogy persze a tagokra is. 

Mozgalmas év az idei, 2020-ban pedig lesznek kihívások, elsősorban az adókörnyezet miatt. Bízunk abban, hogy a következő időszakban újabb ösztönző elemek jelennek meg - mondta dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (Pénztárszövetség) elnöke az idei - csütörtökön Budapesten megrendezett - Pénztárkonferenciát megnyitó beszédében.

Több százezren kaptak kedvezményt – az MNB megmondta, mivel érdemes reklámozni a kasszákat

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium államtitkára előadásában az adótudatosságot helyezte a fókuszba. Kiemelte, hogy a tudatos adózás pénzt is hozhat a konyhára az adókedvezmények kihasználásával. Tavaly 762 ezren vették igénybe például a pénztári befizetések után járó adókedvezményt, ezzel 32 milliárd forintot spóroltak - mondta az államtitkár, aki reméli, hogy jövőre további növekedés várható. 

Mit mondanak az emberek?

A Pénztárkonferencián Kravalik Gábor ismertette a Pénztárszövetség legújabb kutatásának legérdekesebb eredményeit, amelyek szerint az emberek jelentős része szorong a jövő miatt. Az időskori anyagi nehézségektől a megkérdezettek fele tart. Mindazonáltal sokan tisztában vannak azzal, hogy érdemes takarékoskodni a nyugdíjas évekre és az egészség megőrzésére. Öt éve az emberek harmada nyilatkozta azt, hogy félretesz valamennyit, az idén már 56 százalékuk mondta ugyanezt, ez pedig kedvező változás és a pénztárak teljesítményét is jól mutatja, egyúttal a bizonyítja a Pénztárszövetség társadalmi felelősségvállalás, a pénzügyi tudatosság fejlesztése terén tett erőfeszítéseit.

dr. Kravalik Gábor (Forrás: ÖPOSZ) dr. Kravalik Gábor (Forrás: ÖPOSZ)

A megtakarítási konstrukciók közül a pénztárak jól állnak a Pénztárszövetség felmérése szerint. A nyugdíjcélú megtakarítási formák közül a legtöbb embernek az önkéntes nyugdíjpénztár jutott az eszébe, 78 százalékuk említette. Továbbra is az önkéntes nyugdíjpénztárakat tartják a megtakarítási termékek között messze a legmagasabb arányban költséghatékonynak, a megkérdezettek 45 százaléka volt ezen a véleményen. Összességében nyugdíjcélra a 18-59 éves aktív lakosság több, mint fele - 56 százaléka - takarékoskodik valamilyen formában, és akik nem, azok továbbra is elsősorban anyagi helyzetükkel indokolták ezt. Éppen ezért fontos a munkáltatók szerepe, akik a hozzájárulásukkal olyan emberek előtt is megnyithatják a pénztári megtakarításhoz vezető utat, akiknek nincs meg az ehhez szükséges pénze. Ráadásul a munkáltatói hozzájárulás után a tagok igénybe vehetik a már említett évi 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adókedvezményt. Ez a lehetőség pedig nagy szerepet játszott abban, hogy a második negyedévben a Pénztárszövetséggel együttműködő kasszáknál az első negyedévhez képest jelentősen nőtt a munkáltatói hozzájárulások összege. 



Megtakarítások, részvények, GDP

Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója elmondta: kiemelten fontos partnernek tartja a budapesti tőzsde a pénztárakat. Egy ország versenyképességéhez pedig jó és mély tőkepiacra van szükség, ami az innovációt is ösztönzi. A tőkepiac és a pénztárak fejlődése minden piaci szereplő érdeke. Magyarországon a GDP-arányos nyugdíjagyon 3,9 százalékos, a régiós országokban nagyságrendekkel magasabb ez a mutató, Lengyelországban például 7,5 százalékos az arány. Végh Richárd hozzátette, hogy a hazai összesített nyugdíjvagyonban a részvénykitettség is alacsony számos európai és régiós országhoz képest. Bőven van tér a növekedésre a részvénypiaci befektetések terén, mind a pénztárak, mind az intézményi befektetők esetén. 

A Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletág-vezetője, dr. Regős Gábor nyugdíj-megtakarítási rendszerekről mutatott külföldi példákat, ismertette többek között a lengyel rendszert. Ez a munkavállalók számára önkéntes, azaz kiléphetnek a rendszerből, a munkáltatók számára viszont kötelező. A munkavállalói befizetés a bér 2-4, míg a munkáltatói 1,5-4 százaléka. A lengyel rendszerben jelen van az egyszeri és éves állami támogatás is. A szakember ismertette a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági előrejelzését is, amely szerint, az idén 4,8 százalékos GDP-növekedés várható Magyarországon, jövőre pedig 3,9 százalékkal növekedhet a gazdaság. 

A konferencián a pénztárakkal együttműködő befektetési alapkezelők szakemberei minielőadásokban mutatták be a befektetési környezetet és lehetőségeket. Szerintük érdemes lenne növelni a részvényhányadot a pénztári portfóliókban. Az alapkezelői előadásokból kiderült továbbá, hogy a befektetési célterületek között van idősgondozás, az oktatás és az egészséges táplálkozás és az innováció, valamint az, hogy a helyismeret a feltörekvő piacokon fontos a jó hozamok eléréséhez. Szó volt arról is, hogy egyre fontosabbá válik a környezettudatosság a befektetési konstrukciók esetében.

Keveseknek van valódi nyugdíjmegtakarítása

Holtzer Péter nyugdíjszakértő előadásából kiderült, hogy érdemi hosszú távú megtakarítás alacsony mértékű és koncentrált. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások egyenlege körülbelül 2 évre havi 50 ezer forint kiegészítést biztosít. Valódi nyugdíjcélú megtakarítása néhány tízezer háztartásnak lehet, többségnek csak néhány havi félretett tartaléka van - mutatott rá Holtzer Péter. Dr. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász a magán-egészségügyi rendszerről, prof. dr. Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára pedig a hazai egészségkultúra fejlesztéséről beszélt. Az államtitkár prezentációjában utalt többek között arra, hogy milyen fontos problémát jelent például az elhízás egészségügyi szempontból. 

A konferencián ünnepélyesen átadták a Pénztárszövetség által szervezett – a pénzügyi tudatosság népszerűsítését fókuszba helyező, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti bank védnöksége mellett szervezett Pénzmesterek verseny díjait is. Az első három helyezett összesen 500 ezer forintot nyert. A győztes 300 ezer forintot, a második helyezett 150 ezer forintot kapott, a harmadik pedig 50 ezer forintot nyert. A verseny támogatóinak felajánlásából különdíjakat is kaptak a nyertesek többek között utazási utalványt, okostelefonokat és okosórát. 

Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója és Nagy Koppány az MNB igazgatója is előadást tartottak a konferencián.

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek február legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. Az Erste Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 54 712 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.