Érdekes statisztikát tett közzé az Eurostat, az Európai Unió közös statisztikai hivatala. A frissen megjelent adatok szerint 2025-ben a tagállamok lakosságának 29,2 százaléka nem tudott volna fedezni egy váratlan pénzügyi kiadást – ez enyhe javulást jelent a 2024-ben mért 30 százalékhoz képest, ugyanakkor a gyakorlatban továbbra is azt jelenti, hogy 10-ből 3 uniós állampolgár küzd ezzel a problémával.
2025-ben a magyarok 30,5 százalékának okozott volna nehézséget egy váratlan kiadás fedezése. Ez emelkedés a 2024-ben mért 28,6 százalékhoz képest, azaz az Orbán-kormány utolsó évében ez a jóléti mutató romlott. A Visegrádi Négyek közül Magyarország teljesített a legrosszabbul ezen a téren, míg a legjobban Csehország állt, ahol a válaszadók mindössze 18,7 százalékának okozott gondot egy hirtelen kiadás – ezzel a csehek nemcsak a régióban állnak kiemelkedően jól, hanem az EU-s összehasonlításban is a dobogón végeztek.
Az egyes tagállamok között összességében is jelentős különbségek mutatkoztak. Görögországban a lakosság több mint fele, 50,5 százaléka nem rendelkezett elegendő anyagi tartalékkal egy váratlan kiadás fedezésére. A második legrosszabb helyzetben Lettország volt, ahol a lakosság 43,7 százalékát érintette ez a probléma, míg Bulgáriában 42,4 százalékos arányt mértek.
Az Eurostat szerint a legkedvezőbb számokat Hollandiában jegyezték fel, ahol a lakosság mindössze 15,3 százaléka mondta azt, hogy nem tud megbirkózni egy váratlan pénzügyi kiadással. Ez a hét ábrája:
Mi változott egy évtized alatt?
A 2016 és 2025 közt eltelt években történt változásokra is kíváncsiak voltunk, mivel érdekes megnézni, hogy mennyit fejlődtek az egyes országok ebben az időszakban. 2016-hoz képest az Európai Unió átlagán is jelentős fejlődés látszik: míg ekkor a lakosság 36,2 százalékát vágta földhöz egy hirtelen kiadás, 2025-re kereken 7 százalékpontos javulás történt, így alakult ki a korábban már említett 29,2 százalék.
A hazai javulás mértéke kiemelkedik a mezőnyből: 2016-ban még a lakosság több mint fele, 50,8 százaléka nem rendelkezett elegendő anyagi tartalékkal egy váratlan kiadás fedezésére, 2025-re azonban ez az arány 30,5 százalékra csökkent. A 20,3 százalékpontos javulás ellenére Magyarország továbbra is valamivel rosszabbul teljesít az uniós átlagnál, a különbség ugyanakkor a 2016-os 14,6 százalékpontról mindössze 1,3 százalékpontra szűkült – derült ki az Eurostat számaiból.
Az említett időszakban Lengyelországban 37,9 százalékról 22,5 százalékra, vagyis 15,4 százalékponttal csökkent az érintettek aránya, míg Szlovákiában 37,9 százalékról 26 százalékra mérséklődött a mutató, Csehországban pedig 32,1 százalékról a már említett 18,7 százalékra esett vissza.
Kimondható tehát, hogy a Visegrádi Négyek országai közül Magyarországon volt a legnagyobb mértékű javulás. Ugyanakkor 2025-ben továbbra is itthon volt a legmagasabb a pénzügyileg kiszolgáltatottak aránya.
