„Mi van azokkal akiket behozatott. Azokkal nem riogat?” – talán ennyiből ki is lehet találni, hogy a mögöttünk hagyott hétben az Mfor Facebook-oldalán melyik poszt, illetve cikk alá érkezett a legtöbb olvasói hozzászólás. Beszóltam a Facebookon című rovatunkban hetente megnézzük, hoggy mely posztok szólították meg leginkább követőinket. A hozzászólások nem a szerkesztőség véleményét tükrözik, hanem olvasóink saját meglátásait, amelyek afféle lakmuszpapírként jelezhetik, mi foglalkoztatja leginkább a közösséget. Ami a legtöbbeket hozzászólásra készteti, az nagy valószínűséggel az őket leginkább érintő vagy érdeklő témák közé tartozik.
Ha mégsem találta volna ki a fenti mondathoz tartozó cikk témáját: Orbán Viktor miniszterelnök a XVIII. Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján, hétfőn a Hungexpón arról beszélt, hogy ha a fiatalok nem akarnak „milliószám ukrán munkásokat”, akik szerinte elveszik a munkahelyeket és lenyomják a fizetéseket, akkor vegyenek részt az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló szavazáson. Ez szerinte eldönti a következő 20 évüket.
Kommentelőink többsége nem osztja a miniszterelnök véleményét:
„Mind Magyarországra tart az EU majdnem legalacsonyabb béréért” – vetette fel Márta ironikusan.
Tavaly a G7 mutatta be, hogy Magyarországon ötvenből egy ember keres legalább az uniós átlag szintjén. Még a vásárlóerő-paritáson (PPP) számolt adatok szerint is, amelyek figyelembe veszik a helyi árszínvonalat, csak a magyar lakosság felső 6 százaléka éri el az uniós átlagjövedelmet. Például Németországban vagy Franciaországban a társadalom középrétegei már elérik vagy meghaladják az uniós átlagjövedelmet. A balti államokban, Csehországban és Lengyelországban a lakosság felső 15-20 százaléka túllépi az EU-s átlagot, ami szintén kedvezőbb helyzetet mutat Magyarországhoz képest.
Gitta – egyébként rendkívül sok lájkot bezsebelő – hozzászólásából csak egyetlen mondatot tudunk idézni: „Idehozott sokezer ázsiai vendégmunkást, akikkel jócskán szint alatt lehet tartani a béreket, de az ukránokkal riogat.”
Irén sem hisz a kormányfőnek: „Már nem tudja, hogy mivel riogassa az embereket.”
„Úgy van vele, hogy az MSZP-nek is bejött a 23 millió románozás, akkor neki is működni fog a szöveg” – vont politikatörténeti párhuzamot József. Az MSZP valóban riogatott 23 millió románnal, méghozzá 2001 végén, amikor Kovács László pártelnök azt állította, hogy az Orbán-Năstase-megállapodás – amely a határon túli magyaroknak kedvezményeket és munkavállalási lehetőségeket biztosító kedvezménytörvény végrehajtásáról szólt – miatt akár 23 millió román jöhetne Magyarországra. Ugyanez az érvelés később a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazási kampányban is előkerült.
„A korábban is rengeteg problémával terhelt magyar-ukrán viszonyon a magyar kormány politikája nem hiszem, hogy javítani fog. Vajon hogyan hat ez az Ukrajnában élő magyarok helyzetére?” – vetette fel Katalin.
A riogatás témája, esetleges politikai haszna és helye a közbeszédben előkerült a Klasszis Média kiemelten szubjektív podcastjában, az Ez Viszont Privátban is:
Ki tudja az igazat?
A szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár Facebook-oldalán egy nagyon nehéz helyzetet bemutató cikk alatt gyűlt össze a legtöbb hozzászólás. Alekszandr Hinstein, Kurszk megye megbízott kormányzója szerint az ukrán hadsereg 2024 augusztusában indított támadása óta 288 civil halt meg és 791-en szenvedtek egészségkárosodást a régióban. A hatóságok szerint népirtás történt, 479 büntetőeljárás indult, és videó is készült a meggyilkolt civilekről. Kurszk megye visszakerült orosz ellenőrzés alá. Az állításokat független források eddig nem igazolták. A teljes cikket itt olvashatja el.
„Bocs,de az nem számít,hogy az oroszok miatt hány ukrán halt meg?” – írta Mária.
„Itt aztán van bőven szakértő....Mindenki mást mond, de szerintem senki nem tudja az igazat...” – fogalmazott Rita.
A Kyiv Independent írta meg, hogy az az ukrán vezérkar május 3-i közlése alapján Oroszország 955 470 katonát veszített Ukrajnában a 2022. február 24-i invázió kezdete óta, ebből 1170-et az elmúlt napon. Emellett elveszítettek 10 745 harckocsit, 22 369 páncélozott járművet, 47 003 egyéb járművet és üzemanyagszállítót, 27 234 tüzérségi eszközt, valamint több ezer más katonai eszközt, köztük 370 repülőgépet, 335 helikoptert, 34 665 drónt, 28 hajót és egy tengeralattjárót. Ezeket az adatokat az orosz fél nem erősítette meg.
Az orosz védelmi minisztérium jelentése alapján a RIA Novosztyi számolta ki, hogy az orosz fegyveres erők a háború kezdete óta saját közlésük szerint megsemmisítettek 660 ukrán repülőgépet, 283 helikoptert, 49 247 drónt, 601 légvédelmi rakétarendszert, 22 622 harckocsit és egyéb páncélozott járművet, 1533 rakétavetőt, 23 152 tüzérségi eszközt és 33 572 speciális katonai járművet. Ezt pedig az ukrán fél nem erősítette meg.
Volodimir Zelenszkij februárban, az NBC News-nak adott interjúban közölte, hogy Kijev hivatalos adatai szerint eddig 46 ezer ukrán katona esett el a 2022 februárja óta tartó háborúban, de a valós szám ismeretlen, mivel több tízezren eltűntek vagy orosz hadifogságba kerültek. Korábban 45 100 elhunytról és ezer sebesültről beszélt. A Wall Street Journal tavaly szeptemberi vizsgálata szerint mintegy 80 ezer ukrán katona esett el, és 400 ezren sérültek meg a háborúban, míg orosz oldalon a halottak számát 200 ezerre, a sebesültekét 400 ezerre becsülték. Az Economist novemberben 60-100 ezer közé tette az ukrán katonai halálos áldozatok számát, és úgy vélte, további 400 ezren olyan súlyosan megsérültek, hogy nem tudják folytatni a harcot.
Aki pedig ennél is több véleményre kíváncsi, lájkolja az Mfor Facebook-oldalát és a Privátbankár Facebook-oldalát.
