Előrebocsátom, hogy nem ismerem pontosan a közvélemény-kutatók munkamódszereit. Így akár értetlenül is állhatnék az utóbbi egy év igencsak széttartó eredményei láttán. Vagyis amikor az egyik intézet a Tisza Pártot hozza ki a legnépszerűbbnek, a másik meg a Fideszt.
Az előbbi eredményre olyan közvélemény-kutató szokott jutni, amelynek semmilyen kapcsolódása nincs a kormányhoz, az utóbbira meg olyan, amelyiknek van. Ami akaratlanul is felkelti az emberben a gyanút. Nevezetesen, hogy valamelyikük nem objektív.
Jól tudom, az lehetetlen, hogy még csak nagyjából is ugyanazokat a polgárokat kérdezzék meg az egyes intézetek. Az viszont nagyon is elképzelhető, hogy a kérdezőbiztos munkáltatójának hallatán vagy lecsapják a telefont (intelligensebb módon közlik: nem szeretnének válaszolni), vagy éppen ellenkezőleg: örömmel mondják el a véleményüket.
Ezzel együtt is szürreális, ami e hét csütörtökön történt. A Medián reggel 7 órakor tette közzé, hogy Magyar Péter a legnépszerűbb politikus, Orbán Viktor csak a negyedik. Kevesebb mint nyolc órával később jelent meg, hogy a Nézőpont Intézet pont fordítva mért: Orbán a legnépszerűbb, ráadásul az előnye sokkal nagyobb Magyarral szemben, mint amekkora hátránya a Mediánnál volt.
A két közlésből azt is megtudhattuk, hogy a Medián február 27. és március 8., míg a Nézőpont március 10. és 12. között végezte el a felmérését – mindketten ezer embert kérdeztek meg.
Létezik, hogy a két közvélemény-kutatónak nagyjából szinte pont ugyanakkor jutott az eszébe arról szondáznia a népet, hogy kivel szimpatizálnak a legjobban?
Ha hinnék az összeesküvés-elméletekben, akkor két opciót tartanék elképzelhetőnek. Az egyik, hogy a közvélemény-kutatók között is működik az ipari kémkedés. Így, miután a Nézőponthoz eljutott az az információ, hogy mire készül a Medián, vad telefonálgatásba kezdtek – s mint a felmérés időtartamából látható, ők jóval sikeresebbek voltak, még harmadannyi napra sem volt szükségük, hogy összejöjjön az ezer fős reprezentatív minta.
A másik lehetőség annyira durva, hogy azt nem is merem elhinni. Eszerint a Nézőpont nem is telefonált, hanem a Medián után „ex has” hozott ki egy eredményt. A megengedőbb – mondjuk úgy – 2/a verzió szerint néhány óra alatt jött neki össze az ezer vélemény, s mivel ciki lett volna ennek időzítését tálalni, a felmérést visszadátumozták.
Bármelyik verzió melletti gyanút erősítheti, hogy míg a Medián már tavaly ősszel – október vége és november eleje között – végzett ilyen felmérést, addig a Nézőpont nem.
Fotó: Európai Parlament
Öt hónapja egyébként Magyar még 51:40 arányban vezetett Orbán előtt, most viszont Magyart csak – ahogy a Medián fogalmazott – „valamivel többen látnák szívesen a politikában”, mint Orbánt. Igaz, az elutasítottságban már sokkal jelentősebb a különbség, 62 százalék nem szeretné a jelenlegi miniszterelnököt látni a kormány élén, ellenben Magyart csak 48 százalék.
Ám meglehet, nem is ez, hanem az vághatta ki a biztosítékot kormánypárti körökben, hogy Orbánnál nemcsak Magyar, hanem – horribile dictu! – még Karácsony Gergely és Hadházy Ákos is népszerűbb.
Azok után, hogy a kormányfő a február 22-ei évértékelőjében meghirdette a két- és háromgyermekes anyák adómentességét (amihez aztán néhány nappal később hozzábiggyesztette a 30 év alatti egygyermekes hölgyekét is – talán bejelentése diszkriminatív minősítése láttán), valamint a nyugdíjasok áfavisszatérítését!
És a március 15-ei poloskázás előtt.
Érdekes lenne tudni, vajon hogyan változott a köz véleménye azután, hogy Orbán politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat olyan poloskákhoz hasonlította, mint amelyeket korrupt dollárokból vásároltak meg és átteleltek. Amit aztán alig két nappal később már csak Magyarra vonatkoztatott – kvázi királyi többesből egyesbe kapcsolva.
De vajon lehet-e egy poloska népszerű, mi több, a legnépszerűbb?
A rovat korábbi cikkeit itt olvashatják.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
