A közösségi médiában gyorsan és erőteljesen reagálnak az emberek a hírekre – néha indulatosan vitatkoznak, máskor humorral oldják a feszültséget. Beszóltam a Facebookon című rovatunkban hétről hétre összegyűjtjük, mely cikkeink váltották ki a legnagyobb visszhangot az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán, és hogyan reagáltak rájuk az olvasók. Nem ítélkezünk, nem foglalunk állást, csupán megmutatjuk, hogyan csapódnak le a hírek a kommentmelőinkben.
A kormány 180 nappal, 2025. november 15-ig meghosszabbította a háborús veszélyhelyzetet, az orosz-ukrán háborúra és az abból fakadó humanitárius katasztrófára hivatkozva. A cél továbbra is a rendeleti kormányzás fenntartása, a kormány szerint gyors és hatékony nemzeti válaszokra van szükség a megváltozott európai helyzetben. A szükséges törvénymódosítást a Fidesz kétharmados többsége elfogadta, Sulyok Tamás államfő aláírta:
„Háborús vészhelyzet – Béke költségvetés” – summázta a vélt ellentmondást Kati.
„Hogy nem unja még?” – tette fel a kérdést Emese, vélhetően arra utalva, hogy öt évvel ezelőtt, 2020. március 11-én hirdetett veszélyhelyzetet a kormány először a koronavírus-járvány megjelenése miatt.
Ez politikai szempontból azért volt jelentős, mert ezzel bevezették a különleges jogrendet is. A kormány 30 napra hirdethet veszélyhelyzetet, amelyet az Országgyűlés kétharmados többsége legfeljebb 180 nappal hosszabbíthat meg, korlátlan alkalommal. A parlament ezt rendszeresen meg is teszi, legutóbb 2023 novemberében, 2025. május 18-ig. A 2022-es választás után az Alaptörvény 10. módosításával új veszélyhelyzetet vezetett be a kormány az orosz-ukrán háborúra hivatkozva, amelyet azóta félévente meghosszabbít a fideszes többség.
Fotó: Orbán Viktor / Facebook
A Telex korábbi cikkében idézte fel, hogy a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva a kormány több olyan rendeletet is hozott, amelyek nehezen kapcsolhatók a háborúhoz: így lehetett azonnal elbocsátani engedetlenkedő tanárokat, vagy ingyenessé tenni a tűzijátékhoz szükséges közterületek használatát. Az Alaptörvény módosítása alapján 2026-tól a kormány csak parlamenti felhatalmazással térhet el törvényektől. Ezt továbbra is megkaphatja hat hónapra, akár általános, akár meghatározott területekre.
Dezső nem bízik abban, hogy a kormány valóban csak novemberig hosszabbítja meg a háborús vészhelyzetet: „És ezután is így lesz! Amíg ez a brancs van hatalmon, addig marad is. Oszt jó napot.”
Mihály talán ennél is tovább ment: „A fejetekben van háború!”
Háború – Brüsszellel?
Van egy másik csatatér is: a kormány szerint harcban állnak Brüsszellel, vagyis azzal az Európai Unióval, amelynek Magyarország is teljesjogú tagja. A szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankáron mutattuk be, hogy a Financial Times szerint Brüsszel egyre komolyabban készül arra, hogy megkerülje a magyar vétót az orosz szankciók ügyében. Bár hivatalosan még Orbán Viktor meggyőzése a cél, a háttérben már készül a „B terv”: a szankciókat vámokkal és kereskedelmi szabályokkal tartanák fenn, mivel ezekhez nem kell egyhangú döntés. Ez jelentősen szűkítené a magyar kormány mozgásterét, még szövetségesek támogatása mellett is. Az ír miniszterelnök szerint minden eszközt be kell vetni Magyarország megrendszabályozására. A REPowerEU-csomag kiegészítéseként az orosz energia kivezetését is így valósíthatják meg, amit a magyar kormány korábban maga is megszavazott. A teljes cikket itt olvashatja el.
„A kesztyűs kézzel való bánást sose érdemelte ki Orbán. Nagyon kár, hogy ekkora nagy türelme volt az EU-nak eddig is” – írta Beatrix.
„Jelenleg a brüsszeli mocsárban bujkál Hanyi Istók Ursula, akit elítélt az Európai Bíróság, mert ki kell adnia a Pfizer-korrupciós sms-eket. Gondoljuk, hogy figyelemelterelésként megy a parádé az úszóhártyás Ursula bűnöző és az ukrán gyarmati háttérhatalom segítségével, és a jövőben bele fognak kötni az élő fába is figyelemelterelésként” – kommentelte a Ferengik – Megszállott hajsza a pénz és a hatalom iránt nevű oldal, amit gyaníthatóan azért hozott létre valaki, hogy ne kelljen véleményét a saját nevével, arcával vállalnia (a ferengik a Star Trek-univerzum kapzsi, kereskedelemközpontú idegen fajai, akik számára a profit mindenek felett áll). Az oldalnak mindössze két lájkolója van. De hogy mire is utal a gyanúsan kamunak tűnő Facebook-oldal?
Fotó: Európai Parlament
Az Európai Bíróság kimondta: az Európai Bizottság nem adott kielégítő és hihető indoklást arra, miért tagadta meg a nyilvánosságtól az Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója között váltott szöveges üzeneteket, amelyek a koronavírus-vakcinák uniós beszerzéséhez kapcsolódtak. A bíróság helyt adott a New York Times újságírójának kérelmének, aki az üzenetekhez való hozzáférést kérte. Az ítélet szerint a Bizottság nem hivatkozhat pusztán arra, hogy nem rendelkezik az üzenetekkel, hanem megalapozott indoklást kell adnia, miért nem lelhetők fel ezek a dokumentumok. Bővebben erről korábbi cikkünkben olvashat:
István a brüsszeli fellépést firtató anyagunkat így kommentálta: „Nos, ez már maga a kiteljesedett liberális fasizmus, önkény és terror. Szinte példa nélküli, hogy egy olyan tagországot támadnak és fenyegetnek, ahol valódi demokrácia és jogállam van, s az országvezetés és a nemzeti kormány támogatottsága évek óta kétharmados szinten áll.”
József egészen másra hívta fel a figyelmet: „Az ellenzékre nézve kontraproduktív is lehet ám – nem is kicsi, hanem nagyon nagy – az Orbánék elleni EU-s hadjárat és gyűlöletkampány, mert a választópolgárok nem kis része – és nem Orbán és környezete – kerül ám sz***ágra, ami miatt lehet, hogy dafke Orbánékra fognak szavazni a választáson, mert tudomásom szerint Weberék nincsenek a magyar szavazólistákon, hogy ők meg tudják nyerni az ellenzéknek a választást.”
Aki pedig ennél is több véleményre kíváncsi, lájkolja az Mfor Facebook-oldalát és a Privátbankár Facebook-oldalát.
