217 milliárd jut jövőre autópályaépítésre

Közlekedési infrastruktúra fejlesztésére 2004-ben a GDP mintegy 2 százalékát, 420-430 milliárd forintot költhet a közlekedési tárca, ami csaknem 200 milliárddal több, mint az idén - mondta Csillag István az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának ülésén, számolt be az MTI.

Autópálya-építésre 217 milliárd, közútfelújításra 88 milliárd, az EU által támogatott vasúti rehabilitációra, valamint a közlekedési és környezetvédelmi operatív programra együttesen várhatóan 120-130 milliárd forint fordítható - fejtette ki a gazdasági és közlekedési miniszter. Emlékeztetett arra, hogy autópálya-építésre az idén mintegy 80 milliárdot, közútfejlesztésre 50 milliárd forintot használhattak fel.

A miniszter közölte: a Malév napokon belül megtartandó rendkívüli közgyűlésén várhatóan döntés születik a cég tőkeemeléséről, ami lehetőséget ad arra, hogy a légitársaság csatlakozzon egy jelentős méretű légi szövetségi rendszerhez, és a Ferihegyi repülőtér a térség átrakó központjává váljon.

A MÁV-nál végrehajtandó létszámleépítésről - amely mintegy 11 ezer főt érint - Csillag István elmondta: az elbocsátandó dolgozók 60 százalékának munkaviszonya nem szűnik meg, csak a MÁV Rt.-vel kötött szerződése, mivel bizonyos munkafolyamatokat kiszerveznek a vasúttársaságból és önálló cégekben folytatják tovább a tevékenységet. Hozzátette: a leépítendő vasúti dolgozók többsége irodai munkát végez, így a leépítések egyúttal hozzájárulnak a társaság hatékonyabb működéséhez is.

Kérdésre válaszolva közölte: a leépítések költségének egy részét a Volán társaságok jövő évi 750 millió forintos buszrekonstrukciós programjából vonnák el. Emlékeztetett arra, hogy az ÁPV Rt. tavaly 2,5 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre a Volán társaságoknál, amelyek a pénzt buszvásárlásokra fordíthatták; ezt az összeget a szaktárca fejezetében szintén e célra 700 millió forinttal egészítették ki.

Csillag István elmondása szerint az ÁPV Rt. ez év végén várhatóan szintén több milliárd forint összegű tőkeemelést hajt végre a Volán társaságoknál, amelyek a pénzt buszrekonstrukciós programra fordíthatják. A pénzpiaci folyamatokról szólva Csillag István kijelentette: a forint árfolyamának gyengülése következtében "megriadt pénzügyi befektetőket" a külkereskedelmi mérleghiány növekedésének fékezésével és az export ösztönzésével lehet megnyugtatni, ám ez időigényes folyamat.