Ha a román állam következetes marad álláspontjához és folytatja a területén található történelmi várak, kastélyok és paloták reprivatizációját, visszaszolgáltatva ezeket eredeti tulajdonosaik leszármazottainak, a gesztus 35 milliárd eurójába fog kerülni - állítja egy román honatya.
Nicolae Popa, Fehér (Alba) megye konzervatív párti képviselője szerint 4500 műemléépület, illetve épületegyüttes vár arra, hogy az 1945 előtti tulajdonosaik vagy ezek örökösei birtokukba vegyék. Amennyiben az állam lemond tulajdonjogáról, gondoskodnia kell olyan létesítményekről, amelyek otthont adnak a műemlékekben jelenleg működő intézményeknek: múzeumok, közhivatalok, állami szervek szék- és telephelyei, kórházak.
A tavaly májusban a Habsburg-leszármazottaknak visszaadott törcsvári (Bran) Drakula-kastély csak egy a számos, hasonló jellegű építmény közül. Az Arad megyei soborsini palotát I. Mihály, az utolsó román király már visszakapta, s jelenleg szállodát működtetnek benne. Az egykori uralkodó bejelentette igényét a Peles, Foisor és Pelisor kastélyokra is, melyeket együttesen 57 millió euróra értékeltek a szakértők.
Tisztázatlan többek között egyes, az erdélyi magyar történelem szerves részét képező műemlékek sorsa. Ilyen a kolozsvári Bánffy kastély, amely jelenleg a Román Nemzeti Művészeti Múzeum kezelésében van, a bethlenvári Bethlen kastély, a szászrégeni Huszár palota, vagy a Maros megyei Teleky kastély, ahol gyermek-tüdőgondozó működik.
Érdekesség, hogy arra is volt precedens, hogy (egyenes ági) leszármazottak híján is lemondott az állam egy műemléki épületről. A nagyszebeni szász bárói család, a Bruckenthalok kastélyát és a hozzá tartozó, mintegy 220 ezer különféle műtárgyat másfél éve a romániai német evangélikus egyház kapta meg, akik úgy döntöttek, hogy az addig ott működő múzeum továbbra is fogadhatja a látogatókat.
