A Kirakat.hu termék-, ár-, és bolt-összehasonlításokat kínáló portál a Szonda Ipsosszal együttműködve vizsgálta a 18 év feletti magyar lakosság vásárlói tudatosságát, egyrészt a vásárlói habitusokat, attitűdöket, másrészt a fogyasztói jogokkal kapcsolatos ismereteket tesztelve. A portál elsődleges célját egy egzakt, a vásárlói tudatosságot mérő Tudatos Vásárlói Index (TVI) létrehozása képezte, mely az eredményeket egy olyan hétfokú skálán jeleníti meg, ahol az 1-es kategória a legkevésbé, a 7-es a leginkább tudatos fogyasztókat jelöli.
Az első felmérés eredményei azt mutatják, hogy jelenleg a TVI átlagosan 4,55 ponton áll, mely egyelőre közepes osztályzatot jelent vásárlói tudatosságunkat szemlélve, áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
A skála két legfelső kategóriájába tartozó különösen tudatos körbe a válaszadók harmada esik, de némileg árnyalja a képet, hogy az eredmény erős összefüggést mutat több demográfiai tényezővel is. Az index felsőbb kategóriáiban ugyanis nagyobb arányban vannak jelen a nők és a magas társadalmi státuszú, 30 év feletti, internet-hozzáféréssel rendelkező városi fogyasztók, míg meglepő módon a 18-29 év közötti fiatalokat kevésbé jellemzi a célirányos és tudatos vásárlás.
Fogyasztói érdekeink előtérben, a környezet csak utána jön
Az attitűd vizsgálatok során kiderült, hogy a közvetlen, alapvető fogyasztói érdekeinket – pl. hibás termékek azonnali kicseréltetése, szervizgarancia igénybevétele - inkább szem előtt tartjuk, mint az etikai alapon nyugvó fogyasztói viselkedést, így például a környezettudatosságot.
Míg a hibás terméket a válaszadók 59 százaléka biztosan visszavinné, addig az újrahasznosítható csomagolású termékeket csak 23 százalékuk részesíti előnyben, 19 százalékuk hajlandó csak többet fizetni a természetes, környezetkímélő termékekért és mindösszesen 16 százalékuk nem vásárol olyan kozmetikumot, melynek gyártója állatkísérleteket végez.
Ugyanakkor az internethozzáféréssel-rendelkezők vásárlói magatartása némely állítás tekintetében jelentős eltérést mutat a világhálót nem használóktól. A TVI szerint a netezők nagyobb arányban figyelnek az áru minőségre és inkább hajlandóak a környezettudatos fogyasztói gondolkodásra, mint a hozzáféréssel nem rendelkezők. Mindezek ellenére azonban az átlagosnál jellemzőbb rájuk a spontán vagy online reklámok hatására történő vásárlás, hiszen az Internetről tájékozódva úgy érzik a legteljesebb információk birtokába jutnak.
Nem vagyunk tisztában a fogyasztói jogainkkal
A Kirakat.hu és a Szonda felmérése a fogyasztói ismeretek tekintetében jelentős hiányosságokra mutat rá. A válaszadók közel 70 százaléka a 13 fogyasztói joggal kapcsolatos kérdésből mindössze hét vagy annál kevesebb kérdésre adott helyes választ, ami statisztikai értelemben akár puszta találgatásként is értelmezhető.
A legnagyobb fokú bizonytalanság a jótállás és a szavatosság témakörében tapasztalható. Az eredmények szerint a válaszadók kevesebb mint fele van tisztában azzal, hogy az interneten keresztül vásárolt termékek nyolc napon belül visszaküldhetők, csak minden harmadik ember (29 százalék) tudja, hogy három napon belül bármilyen termék indoklás nélkül visszavihető a kereskedőnek és csak minden negyedik (25 százalék) tudja, hogy a jótállás minden termékre és szolgáltatásra alapvetően jár.
A fogyasztói jogokkal kapcsolatos kérdések esetében is az átlagosnál több helyes választ adtak az internet-hozzáféréssel rendelkezők, továbbá a fiatal, magasabb iskolai végzettségű városi lakosok.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az internet-hozzáféréssel rendelkezők közel kétharmada látogat általános információszerzés céljából különböző weboldalakat, mielőtt megvásárolna egy terméket vagy igénybe venne egy szolgáltatást. Érdekesség, hogy a megkérdezettek több mint fele (58 százalék) azért teszi mindezt, hogy a legolcsóbb vásárlás lehetőségét megtalálja. Az informálódás további két célja az ismeretszerzés az adott termékről (57 százalék) és a kívánt áruhoz jutás legegyszerűbb módjáról (55 százalék).
