A régióban a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 27 százalékkal több álláskeresőt regisztráltak, s a munkájukat elvesztettek száma 2008. december végétől január végéig több mint 5200-zal emelkedett - mondta el Zimmermann József.
A múlt év végén meghozott csoportos leépítésre vonatkozó döntések következményeként pedig várhatóan 6200-an vesztik még el a munkahelyüket, az ő jelentkezésükre február végén, március elején számítanak a munkaügyi központokban.
A főigazgató szerint a térség ezzel várhatóan túljut a nagy leépítések első, meghatározó hullámán, de a munkahelyek megszüntetésének folyamata még korántsem ér a véget, hiszen változatlanul érkeznek a leépítési szándékot jelző bejelentések.
Zimmermann József szerint nem meglepő, hogy a recesszió első nagy hulláma éppen a közép-dunántúli régiót érte el nagy mértékben, hiszen a térségben magas a Nyugat-Európával és a világpiaccal üzleti kapcsolatban álló vállalkozások koncentrációja.
A legtöbb - az összes leépített munkahely 85 százaléka - az autóipari és híradástechnikai beszállító cégeknél, valamint az építőipari vállalkozásoknál szűnt meg. A legnagyobb mértékű elbocsátás pedig Komárom-Esztergom megyében, a legkevesebb Veszprém megyében volt eddig.
Míg korábban elsősorban a kölcsönzött munkaerőnek és a szakképzetlen, illetve ingázó munkavállalóknak mondtak fel a cégek, az utóbbi hetekben egyre több szakember, technikus, mérnök is felkerült az elbocsátottak listájára.
A válság okozta gondot súlyosbítja, hogy olyan "bizalmatlansági hangulat" alakult ki, amelynek súlyosabb hatása van a reálfolyamatoknál is, ezért azok a cégek sem vállalkoznak most létszámbővítésre, amelyek korábban még azt tervezték.
A kialakult helyzetben a munkahelyek megőrzésére és teremtésére irányuló országos programokba bekapcsolódással, továbbá tájékoztató fórumokkal, képzésekkel igyekeznek segíteni az állás nélkül maradtakon.
A munkaerőpiacról kikerültek "megőrzése" azért fontos, hogy a recesszió után azonnal munkába állíthatók legyenek - hangsúlyozta a főigazgató.
