A magyar szállítmányozói piac legradikálisabb változását hozhatja jövőre az állami vasúti árufuvarozó társaság, a MÁV Cargo folyamatban lévő privatizációja - mondta Kautz István, a Magyar Szállítmányozók Szövetsége (MSZSZ), és a piacvezető magyar speditőr cég, a Masped Csoport elnöke.
Nem lehet tudni, hogy az új tulajdonos milyen feltételekkel köt majd szerződéseket a szállítmányozókkal és ez bizonytalanságot okoz a szakmában - tette hozzá Kautz, az MSZSZ és a Magyar Közlekedés kiadó által rendezett VIII. Szállítmányozási konferencián. A Masped elnöke utalt arra, hogy a vasúti árufuvarozásban 100 százalékos magánosítás a térségben eddig csak Észtországban történt, ám az a gyakorlatban nem működött, ezért az állam azt már vissza is vásárolta.
300 milliárdos piac
A magyar szállítmányozói piac döntő hányadát képviselő 76 tagvállalat múlt évi nettó árbevétele mintegy 300 milliárd forintot tett ki, ami 20 százalékkal haladta meg a 2005. évi számokat. Ezen belül a vasút részaránya 32 százalék, a közúté 29, a légié 15, a konténeresé 8, míg a logisztikai tevékenység és a gyűjtőárus tevékenység 5-5 százalékot tett ki.
Az elmúlt hat évet vizsgálva évről évre bővült a speditőr tevékenységet végző társaságok árbevétele. Ez alól csupán a 2004-es év volt kivétel, amikor az uniós csatlakozás miatt megváltozott piaci helyzetben némi visszaesés volt tapasztalható.
A múlt évben a tagcégek 9 százaléka - a 6 darab 10 milliárd forint feletti árbevételű cég - könyvelhette el az összesített nettó árbevétel csaknem 40 százalékát. A legnagyobb, 31 százalékos növekedést is e nagy spedítőr cégek érték el, míg a legkisebb emelkedést az 1-5 milliárd forint közötti árbevételt elérő társaságok.
Az 5-10 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkezők 3,3 százalékos árbevételarányos nyeresége volt tavaly a legmagasabb (bár 2005-höz viszonyítva ez 1,3 százalékpontos csökkenés), míg a 10 milliárd forint feletti cégek mindössze 1,3 százalékot realizáltak, ami stagnálást mutatott a korábbi évhez képest. Az ágazatban foglalkoztatottak száma 2006-ban meghaladta a 4200-at, ami több mint 300-zal több, mint a korábbi esztendőben.
A légi szállítás bővült leginkább
A közlekedési alágazatokat tekintve a legjelentősebb, 51 százalékos növekedést a légi szállítmányozás érte el, a vasút 23, a közút 18, míg a logisztikai tevékenység 11 százalékkal emelkedett 2005-höz viszonyítva.
Elmar Wieland, a Schenker Austria elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a 2020-ig terjedő előrejelzések szerint a világgazdasági növekedés az árufuvarozás, és szervezés terén minden közlekedési alágazatban szűk infrastruktúra keresztmetszeteket idéznek elő. Ez pedig Európában ráirányítja a figyelmet az autópályák, a vasútvonalak további fejlesztésére, a folyók kotrására, hogy azokon mélyebb merülésű vontatók is közlekedhessenek.
Nem tud eléggé teret nyerni a vasút
Az elnök sajnálatosnak nevezte, hogy a vizsgált időszak végére az európai közúti árufuvarozás részaránya tovább emelkedik, és elérheti a 78 százalékot, az EU által inkább preferált, környezetkímélőbbnek tartott vasút kárára, amelynek részaránya a prognózisok szerint 16,5 százalékra mérséklődik.
A konferencián átadták a szakma és a Magyar Közlekedés kiadó által kiírt az "Év logisztikai szakembere" díjat Szemerey Lórándnak, a Szemerey Transport tulajdonos-vezérigazgatójának, a hűtött áruk terén elért kiemelkedő teljesítmény miatt. Emellett életmű díjat kapott Benczik Béla, a Voláncamion alapítója, szállítmányozási pályafutásának elismeréseként, Pozsgai Gyula az MSZSZ nyugdíjas főtitkára, valamint posztumusz életműdíjat ítéltek oda az idén elhunyt Tóth Lajosnak, a győri Széchenyi Egyetem szállítmányozási tanszéke vezetőjének.
