A szakértő a kukoricából és egyéb keményítőtartalmú növényből készített bioetanolt különösen rossz válasznak nevezte a globális felmelegedés kihívásaira. Szerinte a jelenlegi technológiákkal készülő bioüzemanyagok szerepe nemcsak a kedvezőtlen energiamérleg-jellemzők és az élelmiszerek drágulására gyakorolt hatásuk miatt ellentmondásos.
Ide kell sorolni azt is, hogy az energetikai növénytermesztés jelentős területigénye miatt fokozódik a termőföld-kereslet, az pedig óhatatlanul valahol a világban erdők kivágásával jár - mutatott rá Varró László. Példaként említette Hollandiát, amely a bioüzemanyag-szükségletét ázsiai erdők helyén telepített ültetvények pálmaolaj-alapanyagából fedezi, ezzel "kiszervezve" környezetterhelését.
Varró László szkeptikusan értékelte a világhírű Stern jelentés megállapításait, amely a klímaváltozás megfékezéséhez szükséges lépések gazdasági vonatkozásait taglalja. A brit tanulmány azonnali lépések esetén világszinten a GDP évi egy százalékának megfelelő ráfordítást elégségesnek tart a klímaváltozás hatásainak kordában tartására.
A vezető közgazdász szerint a dokumentum fő megállapításai akkor lennének helytállóak, ha létezne egy globális klímapolitika, s azt a Föld országai következetesen követnék. Ezzel szemben a világon jelenleg mintegy 100 különböző, egymással sokszor össze nem függő klímapolitika létezik, miközben a kibocsátások 80 százalékáért felelős országokban egy sem.
