Nemzetközi boldogságindexet ismertettek egy brüsszeli környezetvédelmi konferencián: a rotterdami Erasmus Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy az egyes országok polgárai hogyan érzik magukat hazájukban, az anyagi kérdéseken túl mennyire elégedettek életükkel, életkörülményeikkel, boldognak gondolják-e magukat.
Hegyi Gyula (MSZP) európai parlamenti képviselő, a környezetvédelmi bizottság tagja azért tartja fontosnak a boldogságindexet, mert szakít a gazdasági növekedés kizárólagosságával. A magyar képviselő szerint ez a felmérés is azt tükrözi, hogy a GDP önmagában nem alkalmas a társadalom elégedettségének mérésére. Békés, kulturált országban, tiszta környezetben és tisztességes viszonyok között az emberek szerényebb jövedelem mellett is boldogabbak, mint rossz társadalmi légkörben, magasabb GDP mellett. Hegyi Gyula szerint ez a felmérés is azt mutatja, hogy a gazdasági növekedés csak a szociális méltányossággal együtt értékes, ezért vezetik a listát a hollandok és a skandinávok.
A boldogságindexet Hollandia, Ausztria és a skandináv országok vezetik, azok a társadalmak, ahol a piacgazdaság erős szociális rendszerrel párosul. Hollandia 1,5, Finnország 1,7 pontot kapott, míg a lista legvégén 3,7 ponttal Egyiptomé a legboldogtalanabb, legfrusztráltabb társadalom.
Magyarország 2,4 ponttal a középmezőnyben helyezkedik el, ugyanannyi pontszámmal, mint Észtország, Görögország és Chile. Szomszédaink - Ausztriát leszámítva - mind boldogtalanabbak nálunk, a régióban Romániában a legrosszabb az index, 2,8 ponttal.
A szegénynek tartott országok közül Indonézia és Vietnam lakói viszonylag elégedettek (2,3 pont), boldogabbak, mint a gazdaságilag látványosan fejlődő Kína (2,7) és India (2,9) polgárai. Kiemelkedő GDP-jükhöz képest az amerikaiak sem túl boldogok a 2,1-es mutatóval.
Az Európai Bizottság már régóta keres a hazai összterméknél (GDP) jobb, kifejezőbb mutatót az egyes országok és a lakosság jólétének vizsgálatára. Sztavrosz Dimasz uniós környezetvédelmi biztos szerint a gazdasági jólét nem minden, az EU-bizottság - napokban elhangzott szavai szerint - jövőre készül előállni azokkal az első ötletekkel, amelyek 2009-ig egy megfelelőbb, a szociális és környezetvédelmi tényezőket is kifejező mutató kifejlesztéséhez vezethetnek. Specifikusan gazdasági célokra a GDP mutatót továbbra is használnák.
