A bevezetendő tandíj csak az egyik oka lehet annak, hogy idén jóval kevesebben pályáznak a felsőoktatási intézményekbe. A csökkenés oka az is, hogy az elmúlt időszakban a jelentkezők kétharmada az "idősebb", a nem frissen érettségizett korosztályból került ki. Így várható volt, hogy apadni fog a továbbtanulói bázis, hiszen előbb-utóbb a sikertelenül próbálkozók nagy része is bejut az intézményekbe.
Az Országos Felsőoktatási Információs Központ jelentéséből, illetve a Világgazdaság által megkérdezett intézményvezetők által elmondottakból kiderül, hogy a felsőoktatási rendszer átalakítása, a felvételi eljárásban bekövetkezett változások is csökkenthették a kedvet és módosul a fiatalok életstratégiája is. Sokan várnak egy-két évet, mielőtt egyetemre, főiskolára mennek vagy szakképzésre jelentkeznek, külföldi munkát vállalnak vagy külföldön kezdik meg tanulmányaikat.
Tény, hogy - bár erősen differenciáltan, de - némileg csökkent a felsőoktatás presztízse, a diplomák értéke. Az egyetemet, főiskolát végzettek egy hányada - különösen akik nem rangos iskolát végeztek - nem tud elhelyezkedni, vagy a végzettségéhez képest méltatlan beosztásban, fizetésért kénytelen dolgozni. Ezzel szemben néhány szakma szerepe jelentősen felértékelődött, komoly cégek nagy becsben tartják a náluk dolgozókat.
Így nem csoda, hogy sokan úgy döntenek, inkább megbecsült kétkezi munkát választanak maguknak. S a lemorzsolódás is elriasztó lehet. Sok, nem kellően felkészült és tehetséges fiatal csak szülői nyomásra vagy azért jelentkezett az elmúlt években felsőoktatási intézménybe, mert viszonylag könnyű volt oda bejutni. Ám ezek jelentős része kibukott, így egy-két elvesztegetett év után újra kellett gondolniuk a jövőjüket, írja a Világgazdaság.
