A jelek szerint a kormányzat igyekezett alapos munkát végezni tavaly nyáron, a költségvetési kiigazítás szellemében elfogadott adócsomaggal. Ezt támasztja alá például az, hogy a 2006 elején bevezetett, 4 százalékos ehót 2007. január 1-jétől felemelték 14 százalékosra, sőt további három ponton szigorították a rendelkezéseket. A szóban forgó terhet fő szabályként akkor kell leróni, ha az egyén után a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási járulék (ennek mértéke a 29 százalékos tb-járulékon belül a korábbi 11-ről 8 százalékra apadt) összege éves szinten nem éri el a 450 ezer forintot. (Tavaly ez a korlát 400 ezer forint volt.)
Az ehót bizonyos külön adózó jövedelmekre vetik ki. A vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, a 25, illetve 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap, valamint az árfolyamnyereségből adódó jövedelem és az ingatlan-bérbeadásból származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem képezi az elvonás alapját. Azért sújtja elsősorban a kisvállalkozói kört a sarc, mivel az ebbe a csoportba tartozók döntő része legfeljebb a minimálbér duplája után fizeti meg az egészségbiztosítási járulékot (az ilyen jogcímen befizetett összeg így messze elmarad a korláttól), és osztalékként veszi ki a jövedelmét.
Arra figyelniük kell az ingatlant bérbe adóknak, hogy a múlt évi szabállyal szemben, amikor is csak az egymillió forint feletti rész után kellett 4 százalékot leróni, az idén a teljes lakásbérleti díjból kell 14 százalékot az államkasszába utalni - feltéve persze, hogy lakás bérbeadásából minimum egymillió forintra szert tesz az illető - tudta meg a Napi Gazdaság.
