3.3.8 Egyéni különbségek
Végül, számtalan tanulmányban, vizsgálatban próbálták az egyéni különbségek elégedettségre gyakorolt hatását kimutatni (pl. Adler, 1980; Hom, 1979; Weaver, 1978, cf. Griffin és mtsai, 1986). Ezek közül csak néhány jelentősebb eredményt emelünk ki: először is a nem- és fajbeli különbségek csak csekély szerepet játszanak az elégedettség alakulásában. Még ha találtak is valamilyen kapcsolatot e tényezőkkel, az feltételezhetően a lehetőségekben és tapasztalatokban mutatkozó különbségek számlájára írható. Másodszor, bizonyos személyi tényezők, mint az önbizalom, teljesítménytörekvés feltehetően sokkal jelentősebb szerepet játszik az elégedettségben. Végül, az értékek és elvárások vizsgálata ígéretes eredményeket tartogat a jövő számára.
3.3.9 Az elégedettséget befolyásoló további tényezők
A fentebb bemutatott tényezők mellett még számtalan olyan van, melyek szintén mérhető változók, s melyek a munkából származó elégedettséget megalapozhatják. Ilyen lehet a munkatársakkal való kapcsolat milyensége, a munka típusa, jellege, a felettessel való kapcsolat, a képzési politika, a felelősségvállalás lehetősége és mértéke, a szakmai képességek és tudás fejlesztésének lehetősége, a munkaidő rugalmassága-merevsége, a munkahét idői kiegyensúlyozottsága, a teljesítmény vagy siker elérésének lehetősége, a vállalat vagy cég által adott kompenzációs csomag, vagy a szervezeti kultúra és értékek erőssége. Természetesen ezek a tényezők listája közel sem kimerítő, hiszen a kutatási és elméleti célkitűzések függvényében változhatnak, hogy melyeket emelik ki és tartják jelentősnek.
A cikk folytatása
A munkával való elégedettség megismerésének módszerei - 2. rész
A szervezet tagjainak hatékonyságát és motiváltságát döntően befolyásolja, hogy a rájuk bízott feladatok mennyire elégíti ki az igényeiket. Ezen kérdés megválaszolásához célszerű megismerni az elégedettség mérésének elméleti és módszertani hátterét.
