A GfK Piackutató Intézet legújabb, októberi adatai szerint a régiónk majdnem minden országában növekedett az Internet használóinak száma, kivéve Oroszországot.
Magyarországon a 15 éves és idősebb felnőtt lakosság idén tavaszi 15 százalékához képest most már 18 százalék, azaz 1,5 millió ember szokott kisebb-nagyobb gyakorisággal internetezni. Miközben az Internethez hozzáférők aránya jóval magasabb, és eléri a 25 százalékot. A vizsgált 34 országban általában kisebb a különbség az internethez hozzáférők és használók aránya között. A magyarhoz hasonlóan nagy eltérés csak Horvátországban tapasztalható.
Az internet-használat éllovasa Közép- és Kelet-Európában továbbra is Szlovénia, ahol az 1,6 millió felnőtt (15 évesek és idősebbek) 50 százaléka internetezik. Ez az arány fél évvel korábban még csak 40 százalékot tett ki. Ebből a szempontból más dél-európai országokhoz képest Szlovénia kiemelkedően fejlett. Olaszországban 33, Portugáliában 24 százaléknál stagnál az Internet terjedése ebben az évben. Tavaszhoz képest növekedést Görögországban és Spanyolországban mérek, ahol most 27, illetve 26 százalék az internetező felnőttek aránya.
Régiónkban Szlovénia után a Csehország következik az Internet használatával. A 8,7 millió cseh felnőttből minden harmadik szokott internetezni. Szomszédaink közül az Internet-használók arányával előttünk jár az 53 százalékos Ausztria mellett Szlovákia 27 és Horvátország 25 százalékkal. (Ausztriában a felnőttek száma 6,8, Szlovákiában 4,2 míg Horvátországban 3,7 millió).
Magyarországhoz képest alacsonyabb a mutató Szerbia/Montenegróban (16) és Oroszországban (9). Habár Oroszországban az Internetezők mutatója jóval kisebb a nyugat-európai átlagnál, említésre méltó a tény, hogy abszolút számmal kifejezve a 9,8 millió oroszországi felnőtt internetező nemzetközi összehasonlításban már komoly tényező. Ahogyan a 6,4 millió lengyel is, lévén ott az internetező felnőttek aránya 20 százalék. Szerbia/Montenegro felnőtt lakosainak száma 8,5 millió.
A régióban is lemaradtunk az internet tekintetében
Fél év alatt 20 százalékkal növekedett ugyan Magyarországon az Internet-használók száma, de a világháló elterjedtsége még mindig közepesnek mondható Közép- és Kelet-Európa többi országaihoz képest.
