A repülőtéri illetékekről szóló uniós irányelv célja annak megakadályozása, hogy a piacvezető repülőterek esetlegesen visszaéljenek pozíciójukkal. A jelentéstevő szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy kis reptereknél ilyen veszély nem áll fenn, ezért a jogszabály hatályának csak az évi 5 milliónál több utast kiszolgáló repülőterekre kellene kiterjednie, szemben az unió legfőbb végrehajtó testületének, a brüsszeli Bizottságnak a javaslatával, amely egymilliós utas-, illetve 25 ezer tonnás rakományforgalomnál húzná meg a határt.
A parlamenti jelentéstervezet módosítaná a repülőtéri illeték fogalmát is. Eszerint ez a következőt jelentené: "a repülőtér használója és/vagy a légi utasok által a repülőtér-irányító szerv javára fizetett járulék a kizárólag a repülőtér-irányító szerv által - szabadon megválasztott üzleti modell szerint - szolgáltatott létesítményekre és szolgáltatásokra, valamint a légi jármű leszállására, felszállására, világítására és parkolására, illetve az utasok és a rakomány kezelésére fordított - és a megfelelő tőkehozam figyelembevétele mellett keletkezett - költségek egészének vagy részének fedezésére". Illetékekből új infrastrukturális beruházásokat is lehetne előfinanszírozni.
Ha nézeteltérés lenne a repülőtéri illetékekről szóló döntés kapcsán, a tagállamoknak biztosítaniuk kellene, hogy a repülőtér-üzemeltető vagy a repülőtér használója a független szabályozó hatósághoz fordulhasson. Ez megvizsgálná a repülőtéri illetékrendszert vagy a repülőtéri illetékek szintjét érintő módosítások indoklását.
