A korábbi évekhez képest valamelyest többen vannak, akik nem szívesen készítenek maguknak ételt. A főzni nem tudók aránya tizennégy év alatt öt százalékponttal nőtt, és 19 százalékot ér el. A nők mellett a 30 évesnél idősebb korosztályra jellemző, hogy az átlagosnál többen tudnak és szeretnek főzni.
Jövedelem szerint az alacsonyabb jövedelmű háztartásban élők között többen tudnak vagy szeretnek főzni, a magasabb jövedelműben élők között kevesebben.
Regionálisan Dél-Dunántúl a pozitív, Budapest a negatív rekorder a főzni tudásnál. Baranya-Somogy és Tolna megyében a válaszadók 70 százaléka, Budapesten viszont csak 44 százaléka tud is, és szeret is főzni.
Az egészséges táplálkozásra törekvők, rendszeresen étkezők, hasukat kedvelők körében szintén átlag feletti a főzni tudók és kedvelők aránya.
Az élelmiszer marketing számára fontos felmérést a 15 éves és idősebb lakosságot több szempontból reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezésével bonyolították le, idén tavasszal. Így az időbeli összehasonlítás révén kialakultak a magyar lakosság étkezési szokásainak változásai és fő trendjei.
A szegényebbek többet főznek
A magyar felnőttek döntő többsége, négyötöd része tud főzni. Ugyanakkor a férfiak egyharmada, a nőknek pedig kétharmada kedveli is a főzést - többek között ezt állapította meg a GfK Piackutató Intézet Étkezési szokások 1989-2003 című felmérése.
