2014. április 16. 18:46

Két idegen nyelv ismeretének az igénye, a kis nyelvek dinamikus növekedése, a nyelvtudás munkahelyi használatával kapcsolatos ellentmondásos tapasztalatok jellemzik napjainkat egy most közzétett kutatás szerint. Az érintettek szerint egyre több munkához kevés pusztán az angol nyelvismeret.

A magyar népesség átlagos idegennyelv-ismeretét lényegesen meghaladó adatokról tanúskodik a Jobline.hu felmérése. A kutatásban résztvevők 91 százaléka ismer legalább egy idegen nyelvet alapszinten. A legutóbbi népszámlálás adataival szinte tökéletesen egybecsengő módon a válaszadók 85 százaléka vallotta, hogy legalább alapfokon tud angolul, 50 százaléka németül, 13 százaléka pedig oroszul, majd a listán az újlatin nyelvek, vagyis a francia, az olasz és a spanyol következtek.

Miközben az angol nyelv megkerülhetetlenné vált és különösen a diplomásoknak kínált állások esetében ma már alapfeltétel, addig a leggyorsabb növekedési dinamikát a “kis” nyelvek mutatják. 20 év alatt az angolul beszélők száma hatszorosára nőtt, míg a portugálé 32, a vietnamié 15, a modern héberé 12, a kínaiul beszélő magyar állampolgároké pedig 11-szeresére emelkedett. Emellett egyre nő azok tábora, akik önmagában az angolt már nem tartják elegendőnek a boldoguláshoz. A válaszadók 44 százaléka célként jelölte meg, hogy belátható időn belül legalább még egy európai “nagy” nyelvet elsajátítson, további 12 százaléka pedig ezen felül még egy “kis” nyelv megtanulását is betervezte.

“Minket is meglepett, hogy mennyire ambiciózus célokat fogalmaztak meg az álláskeresők. A 2300 válaszadó visszajelzését nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az eredmény különösen annak fényében figyelemreméltó, hogy a válaszolók többsége diplomával és több éves munkatapasztalattal rendelkezik, ami azt jelzi, hogy nemcsak az elhelyezkedéshez, hanem a továbblépéshez is fontosnak tartják az idegen nyelvek ismeretét. Őket bizonyára a mindennapi tapasztalatok erősítik meg abban, hogy a nyelvtanulással sohasem lehet leállni” - összegezte a kutatás tapasztalatait Toldi Gábor, a Jobline.hu igazgatója.

Miközben az ambiciózus célok mögött elsősorban a minél jobb állás elnyerésének a reménye húzódik, addig az elhelyezkedés szempontjából mégsem ezt tartják legfontosabbnak a munkát keresők. Az állásvadászok mind a szakmai tapasztalatokat, mind pedig a szakmai végzettséget fontosabbnak tekintik, mint az idegennyelv-ismeretet. Ugyanakkor jónéhány megkérdezett utalt arra, hogy miközben számos álláshoz az angol nyelv ismerete az alap, addig a munkaadók egyre gyakrabban jelölik meg még egy nyelv ismeretét elvárásként.

Ellentmondásosak viszont a tapasztalatok a meghirdetett elvárások és a valós igények közötti különbségek kapcsán. Az összes munkakör alig több mint 10 százalékát lehetett idegennyelv-ismeret nélkül betölteni, ezzel szemben sokan úgy tapasztalják, hogy bár az álláshirdetésekben az idegennyelv-tudás feltételként lett megjelölve, viszont sem az interjú alatt, illetve ami nagyobb baj, sem a munkavégzés során nem volt rá szükség.

Mások épp ellenkezőleg úgy vélték, hogy miközben nem volt előzetes elvárás az idegennyelv-ismeret, a munka során mégis szükség volt valamilyen szintű nyelvtudásra. Az viszont egyértelmű, hogy vannak olyan feladatok, amelyek teljesen elképzelhetetlenek megfelelő szintű idegennyelv-tudás nélkül, ilyen például a levelezés, a szakmai anyagok gyűjtése és olvasása, valamint a rendszeres telefonos egyeztetés.

Saját meglévő nyelvismeretének elsődleges forrásaként a válaszadók 40 százaléka az önfinanszírozott nyelvtanulást, 38 százaléka pedig az általános és középiskolai nyelvórákat jelölte meg. Az egyetemi, főiskolai nyelvtanulás 16 százalék számára volt elsődlegesen fontos, további 6 százalék pedig a munkahelyek által támogatott képzések során sajátította el az adott   nyelv ismeretét. Miközben sokan felismerik a nyelvismeret megtartásának fontosságát, addig ezt elsősorban a könnyebb úton képzelik megtenni. A már megszerzett nyelvtudás karbantartását legtöbben az idegen nyelvű portálok felkeresésével (50%), idegen nyelvi filmek (49%) és TV műsorok (44%) nézésével végzik. Ezzel szemben szervezett nyelvtanfolyamra a válaszadók 15 százaléka jár, 6 százaléknyian pedig távoktatás keretében folytatnak idegen nyelvi tanulmányokat.

“Számomra két fontos tanulság rajzolódik ki. Egyrészt az állásinterjú során kell pontosan tisztázni, mik is az elvárások. Így elkerülhetőek azok a kellemetlen helyzetek, amikor a munka során semmilyen vagy éppen nagyon is magas szintű nyelvismeretre van szükség. Másrészt, érdemes lenne jobban kihasználni a munkahelyek által kínált nyelvtanulási lehetőségeket. Válaszadóink 32 százaléka jelezte, hogy jelenlegi vagy legutóbbi munkahelyén volt lehetőség támogatott nyelvtanfolyami részvételre, mégis csak 6 százaléknyian vezették ide vissza a nyelvtudásukat. Bár a nyelv passzív szinten tartására az internet és a filmek nagyon alkalmasak, de egy adott munkakörhöz vagy feladathoz szükséges nyelvismeret megszerzéséhez csakis a céltudatos nyelvtanuláson át vezet az út” - mondta Toldi Gábor.

mfor.hu