Az Eurostat pénteken megjelent statisztikája szerint Magyarországon azok a 15 évnél idősebbek, akik teljes munkaidőben vannak foglalkoztatva, átlagosan 40,4 órát dolgoznak hetente, ami lényegében teljesen megfelel az uniós átlagnak. A teljes Unióban ugyanis szintén 40,4 óra számít átlagnak, az eurózóna országaiban ennél pedig alig kevesebbet, kereken 40 órát dolgoznak átlagosan a munkavállalók.
Ha megnézzük a régiós országokhoz csatolt számokat, akkor kiderült, hogy hazánkban dolgoznak a legkevesebbet az alkalmazottak, hiszen a szlovákok 40,8, a lengyelek 40,9, a csehek pedig 41 órát töltenek hivatalosan munkával a statisztika szerint.
Az uniós tagállamok közül egyébként a legtöbbet hetente az Egyesült Királyságban dolgoznak, ott ugyanis heti 42,2 órát töltenek munkával az alkalmazottak. A második legtöbbet Ausztriában (41,8 órát), majd következik Ciprus és Portugália egyaránt 41,1 órával. Ezzel szemben a legkevesebb heti munkaórát dolgozzák le a dánok, ahol mindössze 37,7 óra az átlag, Írországban pedig 38,4 óra a heti munkaórák száma a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében az Eurostat szerint.
Az uniós statisztika a határozott munkaidejű szerződésekkel rendelkezők arányát is közzétette pénteken. Eszerint Magyarországon a 15 évnél idősebb munkavállalók körében 8,9 százalék az aránya azoknak, akiket csak egy meghatározott időtartamra alkalmaznak. Ezzel az értékkel jelentősen az átlag alá helyeződtünk az általunk összeállított rangsorban. Az Unió egészében ugyanis a munkavállalók 14,1 százaléka rendelkezik fix időtartamú munkszerződéssel, míg az eurózónában ez az arány még ennél is magasabb, 15,8 százalék.
A régiónkat tekintve a munkaórákkal ellentétben némileg nagyobb szórás mutatkozik. Lengyelország ugyanis nemcsak a régiós rangsor élén áll, de az egész Unió legmagasabb rátáját tudhatja magáénak: a munkavállalóknak több mint negyede, 26,9 százaléka rendelkezik határozott munkaidejű szerződéssel. Szlovákia esetében a magyar aránynál is alacsonyabb adatot közölt az Eurostat; itt a foglalkoztatottak 6,6 százaléka, Romániában pedig mindössze 1,5 százaléka rendelkezik meghatározott munkaidőre szóló szerződéssel. Ezzel együtt egyébként a románok az Unió legkisebb rátáját tudhatják magukénak. Ennél csak valamivel több a határozott munkaszerződéssel rendelkezők aránya Litvániában (2,8 százalék).
Az Eurostat ugyanakkor közölte a foglalkoztatottak megoszlását az egyes gazdasági ágak között. Ez alapján a magyar alkalmazottaknak mindössze 4,8 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, ami lényegében a két uniós átlag közé sorolja hazánkat ebből a szempontból. A nem piaci szolgáltatások ágazatában 26,7 százaléka dolgozik a munkavállalóknak, ami elmarad az uniós átlagoktól, hiszen az Unió egészében 30,4, az eurózónában pedig 31,2 százaléka a szektorban dolgozók aránya. Ezzel szemben hazánkban kimagaslónak nevezhető az ipari dolgozók aránya (30,7 százalék). Ennél többen arányaiban csak Szlovéniában, Szlovákiában, Észtországban, Csehországban és Bulgáriában dolgoznak az iparban. A legtöbben hazánkban a piaci szolgáltatások ágazatában vannak foglalkoztatva, vagyis a munkavállalók 37,7 százaléka. Ez egyébként régiós jellegzetességnek is számít, hiszen az adattal elmaradunk az uniós átlagtól, viszont a régiós eredményeket túlszárnyaljuk.
Az egyébként az adatsorból megfigyelhető, hogy a közép-kelet-európai régióban arányaiban nagyobb szerepe van az ipar szektorának a foglalkoztatásnak, mint a piaci szolgáltatásoknak - Nyugat-Európában ez pont fordítva van a statisztika szerint.
mfor.hu
