A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Gazdasági Minisztérium (GM) közös javaslatot dolgozott ki a minimálbér-emelés többletterheinek kompenzálására. Ezt azonban a munkaerő-piaci alap irányító testülete (mait) nem fogadta el, helyette a kormányzati oldal újabb koncepciót dolgozott ki. Eszerint minden öt fő feletti foglalkoztató pályázhat támogatásra. Ehhez nem szabott meg kritériumokat, így nem kötötte munkanélküliséghez és ágazatokhoz sem a visszatérítést. A támogatásnak azonban időbeli korlátot szabott. Így a visszatérítésnek foglalkoztatottanként legalább tízezer forintnak kell lennie, amelyet legfeljebb három hónapra kaphat a munkáltató. A pályázat során előnyben részesülnek a 20 fő felett foglalkoztatók és a 10 százalék feletti munkanélküliségi rátájú megyék. Erre a célra összesen egymilliárd forintot szánnak -- ismertette lapunkkal Székely Judit, a GM helyettes államtitkára. Ezt a javaslatot már elfogadta a mait.
A pályázatokat a megyei munkaügyi központok bírálják el a munkaügyi tanácsok véleménye alapján. A programot csak kísérleti jelleggel indítják el. Várhatóan július közepétől kapják meg a kompenzációt a gazdálkodószervezetek -- hangsúlyozta Székely Judit. A pályázatot augusztus végén szeretnék lezárni. Az első fordulóban várhatóan kiderül, hogy mekkora az igény a támogatásra, mely országrészből, szektorból és milyen nagyságú cégek pályáznak. Ha jelentős lesz az igény, akkor jövőre, de akár még ebben az évben újabb fordulót hirdetnek, esetleg nagyobb kerettel és másfajta pályázati konstrukcióval -- mondta a helyettes államtitkár.
Mint arról beszámoltunk, az MKIK és a GM a minimálbér-emelés okozta többletterhek 25-75 százalékát javasolta visszatéríteni, január elsejéig visszamenőleg. A támogatásra pályázni kellett volna. Csak azok igényelhettek volna visszatérítést, akik tíz százalék fölötti munkanélküliségi rátájú megyékben dolgoznak, és 20 főnél többet foglalkoztatnak. Emellett előnyben részesültek volna azok az ágazatok, amelyeket a minimálbér-emelés a legjobban sújtott.
Az MKIK a két javaslat hatását elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a mait által kidolgozott konstrukció ugyan háromszor annyi embernek juttatna támogatást, mint a kamara javaslata, ám ennek mértéke egy doboz cigarettára sem lenne elég. Az átlagos visszatérítés foglalkoztatottanként 245 forint lenne havonta, míg az MKIK kompenzációja 1700 forintot jelentene. Még szembetűnőbb a különbség a két javaslat között, ha az éves átlagos támogatási összeget hasonlítjuk össze. Eszerint a 25-75 százalékos többletköltség-visszatérítés 20 400 forintot tenne ki foglalkoztatottanként. Ezzel szemben a három hónapra igényelhető legalább tízezer forint támogatás éves szinten az MKIK kompenzációjának mintegy 10 százalékát jelentené, 2940 forintot. A mait által javasolt visszatérítés a munkaerőre rakódó többletköltségnek a 3,2 százalékát tenné ki, míg az MKIK--GM által közösen kidolgozott támogatás a 25 százalékát kompenzálná a minimálbér-emelésnek. Ezért a mait által kidolgozott támogatás nem tekinthető érdemi beavatkozásnak -- mondta Parragh László, az MKIK elnöke.
A kormányzati oldal is tud számolni, ezért tisztában volt azzal, hogy az újfajta feltételek hatására csökken az egy pályázóra jutó összeg -- mondta Székely Judit. De a minimálbér-emelésnek eddig igazán kimutatható hatása nem volt. Így majd ez a kísérleti program bemutatja, hogy ténylegesen mekkorák is az igények a kompenzációra -- tette hozzá.
Apró pénz
Már júliusban megkaphatják az öt fő feletti foglalkoztatók a minimálbér-emelésre a kompenzációt. Ennek minimuma tízezer forint lehet, és legfeljebb három hónapra adható. Az MKIK szerint nem lesz érdemi hatása a támogatásnak.
