Több jogosítvány jut a közjegyzőknek
Ha a kivitelező késlekedik a házépítéssel, az építtető jövőre már előzetes bizonyítást kérhet a közjegyzőtől is, így ha végül vitás lesz a kötbér, a késedelmet nem lehet kétségbe vonni. Egyebek mellett ezzel a példával világította meg a közjegyzői tevékenység egyes szabályain változtató törvényjavaslatnak a fontosságát Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke. Ilyet eddig csak a bíróságtól lehetett kérni, ami általában hosszadalmas eljárását jelentett, a közjegyzői vizsgálat viszont 15 napon belül lefolytatódik majd.
A példabeli házépítésnél maradva: a közjegyző körbe fényképezi az épületet, és jegyzőkönyvben rögzíti, hogy a látottak mikori állapotot tükröznek, amelyhez speciális szakértelem sem szükséges, mutatott rá Tóth Ádám.
Ellenben, amennyiben szükség lenne szakértőre, úgy a törvényjavaslat szerint lehetőség van arra, hogy a közjegyző igazságügyi szakértőt rendeljen ki az előtte folyó eljárásban. Szintén új eleme a törvényjavaslatnak, hogy az általános meghatalmazásokat a közjegyzők tartják nyílván. Például, aki külföldre megy dolgozni, megbízhatja itthon maradó családtagját az ügyei intézésére, akár a lakása eladására is.
A meghatalmazásokat egy online rendszerben tárolják, és a meghatalmazott kódszámot kap. Amikor valamely hatóság kéri a meghatalmazást, ezt a kódszámot adja át, ezzel hívható le a dokumentum. Amíg a meghatalmazás él, szerepel a rendszerben, ha nincs benne, akkor az azt jelenti, hogy visszavonták.
Cél a bíróságok tehermentesítése
A törvényjavaslat nem tartalmazza ugyanakkor azt a korábbi elképzelést, hogy a fizetési meghagyások közjegyzői hatáskörbe kerülnének.
Az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat ugyanis a bíróságokra hagyja ezt a jogosítványt. Tóth Ádám elmondta, hogy ha egy év alatt a bíróságokon is kiépül a szükséges elektronikus rendszer, akkor náluk marad a fizetési meghagyás kiállítása, ha nem, akkor a közjegyzők továbbra is készen állnak - már létező - rendszerüket használva elvégezni ezt a feladatot.
A módosítások elsődleges célja a bíróságok tehermentesítése, annak érdekében, hogy valóban a legfontosabb feladatukra, az ítélkező munkára tudjanak koncentrálni. A közjegyző, amennyiben a fentiekhez hasonlatosan, hatósági feladatokat vesz át a bíróságoktól, úgy adót termel, ellenben egy fillérbe sem kerül a költségvetésnek, mondta az mfor.hu-nak Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara sajtószóvivője.
Az előzetes közjegyzői bizonyítás nagy előnye például, hogy a felek előzetesen, a bíróság közreműködése nélkül elkezdhetnek közokiratokkal alátámasztott bizonyítékokat gyűjteni, ezáltal nagyobb az esély - az olykor igencsak hosszadalmas és költséges - per elkerülésére.
Mindez azonban nem jelent kötelezettséget a felekre nézve; ha úgy tartja kedvük, bármikor bírósághoz fordulhatnak.
Érdemes megjegyezni, ha végül mégis a törvény őreire bízzák az ügyet, már akkor is könnyebb dolga lesz, hiszen a közjegyző előzetes közreműködése folytán, már levette a feladatok oroszlánrészét a bíró válláról, hangsúlyozta Parti Tamás.
Ezzel együtt a per tárgyalásának szabályai is lényegesen szigorúbbak lesznek, hiszen a különféle indítványok előterjesztésének szabályai erőteljesen korlátozni fogják a perelhúzás lehetőségét, másrészről pedig a bíróságokat is jóval feszesebb határidők kötik majd.
Bár új jogosítványok lesznek, a régiek úgy tűnik, nem változnak. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló javaslat továbbra is közjegyzői hatáskörben hagyja az okiratok és értékpapírok megsemmisítését. Ilyen eljárást kell lefolytatni például akkor, ha valaki elveszíti a részvényét, vagy éppen ellopják azt.
Jön az elektronikus árverés
A jogérvényesítési lehetőségek bővítésével függ össze a végrehajtási törvény módosítása is. Az eljárások tisztaságát szolgálja az elektronikus árverési rendszer kialakítása. A törvényjavaslat értelmében valamennyi bírósági végrehajtási árverés interneten kerül majd meghirdetésre, ingatlanok esetében pedig általános jelleggel biztosítja a javaslat az elektronikus ajánlattétel lehetőségét.
Több lehetséges vevőt érhetünk el így, amely mind az adósoknak, mind a végrehajtást kérőknek alapvető fontosságú: ha ugyanis aktívabb a licit, és érdemi verseny alakul ki az ajánlatok között, az kevesebb visszaélést, reálisabb vételárat és magasabb behajtási hatékonyságot eredményez.
A mostani indítvány kapcsán több jogszabály módosítására szükség lesz, tekintve, hogy azok egyszerre több területet fognak át, így például a polgári eljárásjogot, vagy éppenséggel a nemperes eljárásokat.
Amennyiben az Országgyűlés megszavazza a módosításokat, úgy azok 2009. január 1-től lépnének hatályba.
Simon Rita
