Az amerikai külügyminisztérium szóvivője "nyugtalanító hírnek" nevezte az OMV által a hét végén Teheránban aláírt szándéknyilatkozatot iráni-osztrák közös földgázkitermelésről és gázcseppfolyósításról. A lap szerint a bécsi amerikai nagykövetség egyik magas rangú képviselője arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok szigorúan elvet mindenféle beruházást az iráni olaj- és gázágazatban. A nagykövetség szerint az Egyesült Államok még az OMV-vel szembeni büntetőintézkedéseket sem zárja ki.
Washington elméletileg a 2006. szeptemberben meghosszabbított "iráni szankciós törvény" (Iran Sanctions Act) alapján léptethetne életbe ilyen intézkedéseket. A törvény értelmében az amerikai elnök az üzletkötést követő 90 napon belül szankciókat kezdeményezhet olyan külföldi cégek ellen, amelyek évi több mint húszmillió dollárt ruháznak be az iráni energiaszektorba. Bár az osztrák cég hallgat, Kazem Vaziri-Hamaneh iráni olajipari miniszter azt mondta, hogy ez lesz az eddigi legnagyobb iráni gázüzlet egy európai partnerrel, értéke harmincmilliárd dollár.
Az Európai Bizottság szóvivője rendben lévőnek ítélte az üzletet, amely nem ütközik az EU "szankciós katalógusába". Az idézett amerikai törvényt Brüsszel évek óta elvi okokból elutasítja, "területen kívüli jognak" tekinti, írta a lap.
Az EU elnöki tisztét jelenleg betöltő Németország részéről sem merült fel kifogás. Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter szóvivője azt mondta, hogy kizárólag az OMV belátására van bízva, milyen üzletet köt Iránnal. Az ügylet semmiképpen sem ütközik ENSZ-határozatokba. Iránt nem lehet sarokba szorítani és elszigeteltségbe kergetni - mondta.
Az osztrák lap emlékeztetett, hogy 1997 óta több nemzetközi nagyvállalat kötött Iránnal nagy összegű szerződéseket, de az Egyesült Államok sem a francia Total, sem az olasz ENI, sem a brit-holland Shell vagy a spanyol Repsol céggel szemben nem léptetett életbe büntető intézkedéseket.
