5p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

A Surgutneftegaz nyereséggel távozik - ezzel a címmel közölt cikket a Vedomosztyi című orosz üzleti napilap szerdán az orosz konszern Mol-ban tartott részének megvásárlásáról, s a bevezetőben megállapítja: Magyarország az Oroszország feletti győzelmet ünnepli.

A lap ismertette, hogy a Surgutneftegas (Szurgutnyeftyegaz) 2009-ben az osztrák ÖMV-től vásárolta meg a 21,2 százalékos Mol-csomagot 1,4 milliárd euróért, vagyis közel az akkori részvény-árfolyam kétszereséért. Emlékeztetett a cikk arra, hogy a Mol-pakett volt a Surgutneftegaz első külföldi befektetése, miközben a konszern Oroszországban is igyekszik nem költeni, és bankszámlákon tartja a pénzét. "A pakett korábbi tulajdonosának, az ÖMV-nek nem jött be a számítása, a Mol menedzsmentje, amely de facto ellenőrzi a céget - szembeszegült a külföldi részvényessel. A Surgut vezérigazgatója, Vlagyimir Bogdanov eleinte remélte, hogy nála minden másként lesz, de fejfájáson kívül semmit nem kapott munkatársai szerint.

A Mol és az illetékes magyar hatóságok megtagadták a Surgut bejegyzését, és az orosz konszern hiába indított öt peres eljárást" - írta a lap. Hozzátette: a kormányhoz közelálló források szerint a Mol-részvények megvásárlását tisztségviselők kezdeményezték, de ezt hivatalosan soha, senki meg nem erősítette, Igor Szecsin energetikai ügyekben illetékes miniszterelnök-helyettes pedig 2009-ben azt mondta, a Surgutneftegaz önállóan döntött a részvénycsomag megvásárlásáról.

A megnevezett összeg, 1,88 milliárd euró, nem tér el jelentősen az előző napi árfolyamtól - írta a lap, s egy szakértőt idézett, aki szerint a Surgutneftegaz mintegy 480 millió eurót keresett az üzleten, "ami két év alatt nem valami nagy jövedelem, de ha bankszámlára tette volna az összeget, ahogy szokta, még kevesebbet keresett volna".

A Kommerszant szerint "véget ért a Surgutneftegaz Molban való részesedésének botrányos története". A lap felidézte a történetet a csomag megvásárlásától kezdve, megírta, hogy a két év alatt a Surgut még csak a részvényesek jegyzékébe sem tudott bekerülni, s hogy a Mol ez idő alatt tüntetően nem fizetett osztalékot sem, noha eredményesen dolgozott, majd megállapította: "Ám a szakértők a problémáktól függetlenül is értetlenül álltak az üzlet előtt, és el sem tudták képzelni, miért volt szüksége erre a pakettre az orosz konszernnek. Maga a Surgutneftegaz a szinergiáról szóló általánosságokkal bújt ki a kérdések elől. Ennek következtében a Mollal való üzlet egyértelműen a ,politikai, minősítést kapta. Az orosz hatalom azonban semmiben nem tudott segíteni a Surgutnak, bár a legutolsó pillanatig mindent elkövettek" - állapította meg a cikk, s felidézte Vlagyimir Putyin miniszterelnök és Igor Szecsin erről nyilvánosan mondott szavait, azt, hogy az EU-nál szándékoztak panaszt tenni. A Kommerszant az orosz konszernhez közelálló forrásokból úgy tudja, hogy az utolsó tárgyalási forduló Bogdanov és Orbán Viktor között csak kedden zajlott le.

A Kommerszant által idézett szakértők szerint a befektetés kifizetődő volt a Surgutneftegaznak, mert közel 500 millió eurót keresett rajta, bár ez az összeg nem jelentős számára, mert számláin mintegy 20 milliárd dollár pihen mozdulatlanul. Egy további szakértő szerint a Mol-história után a hagyományosan nagyon konzervatív, és Oroszország határain nem túllépő Surgutneftegaz aligha próbálkozik egyhamar újra külföldi befektetéssel. Az illető szerint a Mol-csomagot a konszern alighanem valamely orosz állami korporáció érdekében vásárolta meg, de aztán a tervet nem valósították meg a felmerült problémák miatt.

Az RBK Daily című üzleti lap szerint a Surgutneftegaz nem bírta ki a Mol ellenállását, de a jelek szerint mindkét fél győztesen került ki az üzletből és a Surgut 480 millió eurós haszonra tett szert. A lap szerint 2009-ben a pakett megvásárlását politikainak lépésnek tekintették, s legvalószínűbb okának az tűnt, hogy az orosz vezetés így szeretne hozzáférni a Déli Áramlat konkurenciájának tekintett Nabucco vezeték tervdokumentációjához. Emellett szólt, hogy a Surgut addig nemigen érdeklődött külföldi befektetések iránt, s hogy jóval többet fizetett a csomagért, mint amennyit az akkori piaci ár szerint ért. "Függetlenül attól, hogy a Surgut csupán termékeny együttműködésre törekedett, a magyar társaság a csomag megvásárlását ellenséges felvásárlási kísérletnek, a hivatalos Budapest a Magyarország méltósága elleni támadásnak tekintette" - írta a lap.

Az RBK által idézett szakértők szerint az üzlet mindkét fél számára előnyös: noha eleinte a részesedés megvásárlásában a gazdasági összetevő alig mutatkozott, végül a befektetés jövedelmezőnek bizonyult a Surgut számára. Stratégiai befektetővé ugyan nem tudott válni az orosz konszern, de legalább pénzügyileg sikeres volt a befektetés. Egy másik elemző szerint a vásárlás eredeti célját nem érte el, mert a Surgutneftegaz nem tudott hozzáférni a Nabucco dokumentációjához, mivel nem tudta bejuttatni emberét az igazgató tanácsba. "Megértve a helyzetet, nyilván ezért döntött úgy a konszern, hogy veszteség nélkül távozik" - vélte az illető.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!