A külföldi befektetők számára elsősorban az uniós csatlakozástól várt hosszú távú gazdasági stabilitás, valamint az olcsó munkaerő és az alacsony ingatlanárak jelentenek vonzerőt.
A tőke legnagyobb része az energiaszektorba és dinamikusan bővülő idegenforgalomba áramlik: a befektetők új szállodákat építenek a fekete-tengeri üdülőhelyeken és a Balkán- hegység síközpontjaiban. Sokakat azonban visszatart a korrupció, a bűnözés, a bürokrácia, a gyengén fejlett infrastruktúra és a leromlott közlekedési hálózat.
A beáramló pénz nyomán új gyárak épülnek, de hiányoznak a szakértők és az exporthoz szükséges vasúthálózat - tette hozzá a miniszter. A szocializmus bukása, 1989 óta a lakosság egytizede hagyta el az országot, hogy jobban kereső állást találjon Nyugaton, így hiány van szakképzett munkaerőből, amit mindinkább kínai munkavállalókkal pótolnak, elsősorban a dinamikusan növekvő textiliparban.
A havi átlagbér 180 euró Bulgáriában, a legalacsonyabb az EU-ban. A jelenlegi baloldali kormány több milliárd eurót szeretne fordítani az elkövetkező években infrastrukturális projektekre, de ehhez uniós pénzekre is szükség lesz. Az elemzők szerint azonban a gyengén működő kormányszervek nehezen fognak megbirkózni az uniós források lehívásával - írja a Napi Gazdaság.
