Nem fog átalakulni az egészségbiztosítás?
- Az egészségbiztosítási törvényt nemrég fogadta el a koalíció. Most úgy tűnik, hogy életbe se fog lépni. De hasonló lehet a helyzet az adóreformmal kapcsolatban is.
- Ezt a törvényt feltehetően el fogják felejteni, ami mindkét oldalnak jó lesz. Az SZDSZ elmondhatja, hogy a szocialisták semmit se változtak, és nem hagyták az ő "nagy ívű" elképzeléseiket megvalósulni. Az MSZP ugyanakkor megfogadhatja azokat a tanácsokat, hogy választóiknak úgysem kell magántőke az egészségügyben.
Gyurcsány Ferenc tervei szerint mintegy 120 milliárd forintos adócsökkenés lenne, ami önmagában is jelentéktelen szám. Szóval itt sem kell azt gondolni, hogy az adóreform a kormányválság miatt esne kútba. Rég nem állja meg a helyét az az érvelés, hogy a szakmaiságot a politika nem engedi kibontakozni. Szó sincs arról, hogy itt lendületes reformpolitika folyt volna, amit a népszavazás és a kormányválság tört volna ketté. A reformról csak lendületes fecsegés folyt.
- Egyre elképesztőbb az uniós nagyprojektek körül kialakult botrány. Állítólag a kormány egyetlen pályázatot sem nyújtott be. Ön mint uniós szakértő mit tud erről?
- Az uniós nagyprojektek sorsáról alig lehet tudni valamit. Először a Magyar Nemzetben jelent meg a hír, hogy nem küldték el Brüsszelbe a szükséges anyagokat. Ezt egyből cáfolták, mondván, nem arról a dokumentumról van szó, nem euróban számoltak, hanem frankban, de a dolog érdemi részét senki sem tagadta.
- Ilyen trehányságnak mi lehet az oka?
- Ebből is látható, hogy teljesen szétesett az államigazgatás. Biztos lehetne valakit találni, hogy megírja a kilenc pályázatot, de erre feltehetően nem érkezett felkérés. Tiszta káosz van, ki azt csinálja, ki ezt, valaki azért késik, más pedig amazért nem adja le időben az anyagokat. Senki nem tudja, kit rúgnak ki, kit vesznek fel. Nemrégiben a számvevőszék elnöke fejtette ki, hogy túl gyors a fluktuáció az államigazgatásban. A bürokratikus munkához kell valamiféle stabilitás és kiszámíthatóság, ami az utóbbi években nem volt.
De nem csak az EU-pénzek lehívásával van gond. Emlékezzünk csak az adótörvényekre, amelyek már rég érvénybe léptek, de maguk az adószakértők sem tudták, mi van az ÁFA-val vagy a fordított adókkal.
- Azt lehet tudni, hogy tavaly mennyit sikerült lehívni a közösségi alapokból?
- Tavaly is elkéstek a pályázatok benyújtásával, és csak a tizedét sikerült megszerezni a várt összegnek. De visszatérve az előző témához, ha valakit egyszer megbíznak projektek kidolgozásával, akkor van esély, hogy elkészülnek és esetleg az Unió is jóváhagyja őket.
- De a kormányzat az EU-pénzekre alapozta a gazdasági növekedést.
- Ezekre a forrásokra nem a fellendülést alapozták, hanem csak a propagandát. A választások idején hangoztak el ilyen kijelentések, amiket - úgy tűnik - néhányan komolyan vettek. Ha mindent le tudnánk hívni, az is csak egy százaléka lenne a GDP-nek, ami önmagában nem elegendő arra, hogy mozgósítsa a gazdaságot.
- Az ilyen gikszerek kisebbségi kormányzás esetén még inkább szaporodni fognak?
- Közel sem biztos, mert a folytonos kísérletezés nem az MSZP sajátja, az inkább a miniszterelnök személyéből és közvetlen környezetéből ered. Meg egy kicsit az SZDSZ politikája is lehet, amelynek kicsi támogatottsága miatt mindig valami újat kell kitalálni.
Vagyis, ha kilép az SZDSZ, akkor megszűnhet a lakosságot és a vállalkozókat leginkább zavaró hiperaktivitás. És ha a kormány békén hagyja az embereket, akkor hihetetlen javulás lesz a jelenlegi helyzethez képest. Persze az ilyen Kádár-kori nyugalomhoz alacsony növekedés társul.
Varga M István
