Csak semmi pánik

Az újságírás egyik alapszabálya szerint csak olyan hírek, események kerülhetnek a címlapra, melyek meghaladják az átlagolvasó (egyre magasabb) ingerküszöbét. Ennek megfelelően nem hír, ha egy cégnél jól mennek a dolgok, címlapsztori lehet viszont, ha sikkasztáson érik a főkönyvelőt. Tudatában kell mindennek lenni akkor, ha értelmezni akarjuk az úgynevezett dot-com cégek csődjeiről szóló híreket.

Manapság a lapok szinte versenyeznek abban, ki tud több bajban levő internetes cégről, több elbocsátásról beszámolni. A nagy odaadás annál is figyelemreméltóbb, mert az előző másfél évben ugyanezeknek a cégeknek a sikertörténeteivel voltak tele a lapok. A kérdés most az, hogy melyik hír igaz? Ha olyan nagyszerűek voltak ezek a vállalkozások, akkor most miért nem szeretjük őket? Ha viszont másfél évig komolytalan doggal etettek minket az újságok, akkor miért éppen most higgyünk nekik?

A helyzet részletesebb elemzése persze nem férhet egy rövid hírbe. Valahol a belső oldalakon olvasható az is, hogy Európa egyik legnagyobb internetes nagyhatalmában, Nagy-Britanniában tavaly csaknem 15.000 cég ellen indult felszámolási eljárás. (A bajba került cégek száma nem növekedett érzékelhetően az előző évhez képest.) Ez az aktív, működőképes cégek 1,2 százaléka. Közülük senki sem került a lapok címoldalára, az esti TV Híradó vezető hírei közé. Nagyjából 50 azoknak a brit dot-com cégeknek a száma, melyek az utóbbi hónapokban kénytelenek voltak beszüntetni működésüket. Valamennyikből címlapsztori lett!

Amerikában az '90-es évek eleji válság gyakorlatával ellentétben most már a recesszió első jeleire tömegesen küldik el az embereket. Miközben az internetes részvények egy év alatt átlagosan 77 százalékot estek, a dot-com cégektől elbocsátottak száma fél év alatt 600 százalékos növekedést mutatott. Tévedés volna ugyanakkor azt hinni, hogy csak az internetes cégek dolgozóinak a helyzete bizonytalan. A Newsweek adatai szerint például a 12 százalékkal romló autóeladások az autóiparban 207 százalékos elbocsátáshoz vezettek , a hirdetések 2 százalékos visszaesése miatt pedig a médiaiparban csupán 2000 decemberében és 2001 januárjában a 4.200 ember vesztette el állását.

Ahogy Magyarországon nem volt dot-com cégalapítási láz, úgy most kimaradunk az életképtelen cégek felszámolásának lázálomból is. Hatással lehet viszont a hazai fejlődésre is, hogy a korábban az internetes cégekért lelkesedő befektetők most világszerte látványosan kivonultak erről a területekről. Nehezebb helyzetbe kerülnek tehát az újonnan alakuló tisztán internetes vállalkozások. Változatlanul szabad a pálya viszont a hagyományos cégeknek számára, akik a korábbinál kevesebb stressz mellett terjeszkedhetnek az on-line marketing- és értékesítési csatornák felé.