A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, azok a fogyasztók, amelyek az elmúlt években a piacról vásárolták az áramot - a liberalizáció egyik lépéseként 2004. január 1-jétől erre lehetőségük volt a nem lakossági fogyasztóknak, s néhányan ki is léptek a közüzemi rendszerből -, a kezdeti megtakarítások után később többet fizettek érte, mint ha közüzemi fogyasztók lettek volna, így sokan költségtakarékosság miatt vissza is tértek. Erre a megállapításra jutott az ÁÜTÖ Kft., amely felmérte a Csongrád Megyei Önkormányzat és intézményei villamos energetikai helyzetét.
A témának az ad aktualitást, hogy a kormány már elfogadta a villamos energiáról szóló új törvényjavaslatot, s a parlament még a nyári szünet előtt megalkotja a jogszabályt. E szerint 2008. január 1-jétől megszűnik a közüzemi modell, a háztartási fogyasztók (lakosság, kisvállalkozók) egy úgynevezett egyetemes szolgáltatási rendszerhez kapcsolódnak, a többiek azonban kötelesek lesznek a szabadpiacról beszerezni a villamos energiát. A jelenlegi egységes - és meglehetősen nyomott - hatósági ár kettéválik.
Egyrészt a szintén hatósági áras rendszerhasználati díjra - ez várhatóan 13-16 forint körül lesz -, valamint a piaci alapon meghatározott áramdíjra, amelynek nagysága az eladó és a vevő közti megállapodás és a leendő fogyasztás természete eredményeként alakul ki. Tehát az állami intézmények, az önkormányzatok is ez utóbbi tételnél lesznek alkupozícióban, hiszen közbeszerzési eljárás alapján döntenek a szolgáltató cégről.
Az ÁÜTÖ Kft. elemzése szerint azok járnak jól, akik minél előbb felkészülnek az átállásra, mivel az év végi megnövekvő kereslet felhajtja az áram árát. Ehhez egyrészt olyan szakemberekre van szükségük az intézményeknek, akik tisztában vannak az áramvásárlásra vonatkozó közbeszerzési eljárás speciális szabályaival. Emellett elemi érdekük, hogy minél pontosabb képet tudjanak nyújtani az aggregált fogyasztásukról, és jó előre megtervezzék az energiafogyasztásukat - áll a Világgazdaság cikkében.
