A becslések szerint a törzstőke értéke az idén várhatóan 400 millió euróra emelkedik. A valós befektetéseket illetően a diplomata emlékeztetett: számos vállalat bővítette tevékenységét, kiterjesztette működési területét Románia egész területére, a megtermelt profitot is itt fektette be újra. Ilyen értelemben az újabb befektetések értéke az idén 100 millió eurós nagyságrendű lesz - fűzte hozzá.
Az említett több mint 7500 vállalat közül mintegy ezer vegyesvállalatot jegyeztek be tavaly. Ezeknek a zöme kis- vagy közepes vállalkozás, e cégeket alacsony törzstőkével hozzák létre. Ugyanakkor valamennyi meghatározó nagy magyar cég már jelen van a román piacon, így a Mol, az OTP, a Richter Gedeon vagy a Fornetti.
Bogár Ferenc szerint a magyar befektetők érdeklődését felkeltette a craiovai Daewoo gyár privatizációja, főleg az autóalkatrész- és részegység-beszállítókét, akik az ott majdan beinduló termelésbe alvállalkozóként szívesen befektetnének. Az IT területén inkább a partnerkeresés lesz a jellemző.
Az építőipar is nagy lehetőséget rejt magában - mondta az irodavezető -, mivel Románia nagyszabású fejlesztéseket hajt végre mind az épületek, mind a közúti infrastruktúra területén. Bizonyos esetekben a román kapacitás szűkebbnek bizonyul akár a munkaerő, akár a technológia tekintetében. Ha sikerül feltérképezni, hogy mely területeken nagy a hiány, magyar cégek is be tudnának kapcsolódni az építkezésekbe, a határ menti területeken pedig magyar munkaerőt is hasznosítani lehet.
Bogár Ferenc szerint tavaly sikerült újabb rekordot elérni a kétoldalú árucsere-forgalomban. A december végi adatok ugyan még hiányoznak, de úgy véli, hogy az éves érték mindenképpen meg fogja haladni a 4,5 milliárd eurót. Ez azt jelenti, hogy közel másfél milliárd eurós magyar aktívum mellett mintegy 30 százalékos volt a forgalom-növekedés 2006-hoz képet. Ezek az adatok azt is tükrözik, hogy a magyar cégek érdeklődése Románia európai uniós csatlakozása után fokozódott - mondja Bogár Ferenc, aki szerint az idén várhatóan 20 százalékos lesz az áruforgalom növekedése.
Az MTI kérdésére az irodavezető elmondta: mind a magyar exportban, mind a magyar importban 80 százalék fölötti arányban részesednek a feldolgozott termékek, gépek, berendezések, vagyis a magasabb technológiai szintet képviselő termékcsoportok. Mindössze 20 százalékot tesznek ki a nyersanyagok, a mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek.
