Meggyőződésünk, hogy olvasni jó, olvasni érdemes, és olvasni szükséges - mondta megnyitójában Kázmér Judit, a Pannon Lapok Társasága stratégiai ügyvezető igazgatója, a Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) elnöke az MLE által szombaton, a fővárosi Ötvenhatosok terén rendezett sajtófesztiválon. Megemlítette, a rendszerváltás óta nem volt ilyen fesztivál, noha azóta hatalmas fejlődésen ment keresztül a hazai sajtó; napjainkban 1800 kiadó majdnem 3000 lapja jelenik meg.
Szkeptikusan fogalmazott ugyanakkor több szakember a nyomtatott médiumokat illetően. Mai formájában a nyomtatott sajtó "viszonylag belátható időn belül meg fog szűnni" - vizionálta például Nyírő András, aki a Ringier-csoport magyarországi cégének elektronikusmédia-részlegét igazgatja. Utalt arra, hogy a "fontos híreket" már ma is egyre inkább az internetről szerezzük be; szavai szerint legfeljebb a magazinok, az idősebbeket megcélzó és a speciális célcsoportoknak (például a gyengén látóknak) szóló kiadványok maradhatnak fenn.
Gerentsér Imre, a Sanoma internetes divíziójának vezetője szerint inkább arról lesz szó, hogy a cégek erős márkákat hoznak létre, és azokat építik körbe termékekkel, amelyek több úton is megpróbálják elérni a közönséget.
"Nagyon be fog szűkülni" a nyomtatott lappiac Léderer Pál, a Népszabadság online kiadásának felelős szerkesztője szerint; ő arra hívta fel a figyelmet, hogy az amúgy is megindult folyamatot felgyorsíthatja például egy újabb olajárrobbanás, hiszen az újság előállítása igencsak energiaigényes folyamat.
Kiss László, az Inform Média internetes főszerkesztője szerint honlapot csinálni könnyű, gyors és olcsó dolog, a forrásigényes rész a stabil saját tartalom előállításának biztosítása. "A nyomtatott sajtó rettenetesen drága" - jegyezte meg, utalva arra, hogy sokkal erősebb gazdasági érdekek szólnak a már meglévő elektronikus továbbító hálózatok fenntartása, mint a lapterjesztés erősítése mellett.
Ez utóbbira rímelt Zöldi László médiakutató előadása, aki egyebek mellett arról beszélt, hogy a 3200 hazai település közül 3000 nem város, az ott élőknek így szembesülniük kell a lapterjesztés áldatlan állapotaival; egyben kifejtette azon álláspontját: az olvasónak mindegy, hogy papíron vagy képernyőn keresztül jut el hozzá az őt érdeklő tartalom. Megjegyezte: a digitális átállás korában a legtöbbet a televíziókról beszélnek, szó esik a rádiókról, de arról nem, mi lesz a nyomtatott médiumokkal.
Zöldi László elmondta: a hazai olvasásra nevelési programok fél évtized alatt öt százalékra tornászták fel a tizenévesek arányát az olvasótáboron belül, miközben a fogyasztók ötöde továbbra is hatvan év feletti.
