A megtakarítások leggyakoribb formája továbbra is a forintbetét, a válaszadók kétharmada számára. A készpénz népszerűségét 28 százalékos mutatója igazolja. Harmadik helyen az életbiztosítás áll, 15 százalékkal, majd az értékpapír következik 9, és az önkéntes nyugdíjpénztár 7 százalékkal. Öt százaléknál kevesebben említették a devizabetétet, ingatlant és a befektetési alapot. A korábbi évekhez képest a megtakarítással rendelkezők aránya alig változik, hiszen 40-45 százalék között mozog. Főleg a férfiak, diplomások, havi nettó 140 000 forintnál nagyobb jövedelmű háztartásban, illetve vidéki nagyvárosban élők felülreprezentáltak a spórolt pénzzel rendelkezők között.
A vizsgált szerint a legtöbben váratlan kiadásokra (18 százalék), majd a gyermekek jövője (17 százalék), lakás- vagy ingatlanvásárlás (12 százalék), konkrét cél nélküli megtakarítás következik. Fontos szempont, a nyugdíjas évekre (8 százalék), az autóra (7 százalék) és az utazásra (6 százalék) történő pénz felhalmozása is. Idősebbek közül viszonylag sokan spórolnak temetésre vagy sírkőre.
A megtakarítások fő céljai azonban alaposan megváltoztak az elmúlt időszakban. A három évvel ezelőtti második negyedévi felmérés során szintén a váratlan kiadás szerepelt az első helyen, de akkor még a válaszadók 30 százalékánál. Akkor többen tartották fontosnak a lakás- vagy ingatlan-vásárlást, mint azt, hogy a gyermekek jövőjére tegyenek félre pénzt. Három év alatt jobban előtérbe került az autó, mint fő megtakarítási cél. Az utazásra-üdülésre, illetve a műszaki cikkekre vágyók aránya többé-kevésbé változatlan maradt.
A megtakarítási formák közül a forintbetétet 2000-ben ugyanúgy a válaszadók 65 százaléka választotta, mint most. A készpénznél is maradt a három évvel ezelőtti, 28 százalékos arány. Az életbiztosítás tartja harmadik helyét. Valamelyest veszített pozíciójából a devizabetét és az ingatlan. Megjelent viszont a befektetési alap, mint érzékelhetően terjedő befektetési forma.
Egyre többen takarékoskodnak
Tízből négy felnőtt felnőtt rendelkezik megtakarítással, a többség azonban nem tud félretenni. A magasabb jövedelműek és a diplomások tudnak inkább felhalmozni – áll a GfK Piackutató Intézet 2003 második negyedévi pénzpiaci felmérésében.
