A parlament 258 igen szavazattal, 65 nem ellenében, 38 tartózkodással hagyta jóvá a novemberben elfogadott médiaalkotmány és a decemberben megszavazott médiatörvény módosítását. Igennel szavaztak a kormánypárti képviselők, nemmel az MSZP és az LMP politikusai, a Jobbik tartózkodott.
A változtatás a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatásokra - vagyis televíziókra és rádiókra - korlátozza, így az a lekérhető tartalmakra nem vonatkozik. Rögzíti azt is, hogy nem az egyes médiaszolgáltatók, hanem a médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás.
A lekérhető szolgáltatások és sajtótermékek regisztrációjával kapcsolatban a törvény azt tartalmazza, hogy a szolgáltatás megkezdésének nem feltétele a nyilvántartásba vétel, amely azonban változatlanul kötelező, a tevékenység megkezdését követő 60 napon belül. A nyilvántartásba vételt a médiahatóság utólag visszavonja, ha a bejelentővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, illetve ha a bejelentett médiaszolgáltatás elnevezése azonos vagy összetéveszthetőségig hasonlít egy korábban nyilvántartásba vett médiaszolgáltatás elnevezésével. A jogszabály ugyanakkor kimondja, hogy ha a kiadó vagy a médiaszolgáltató megsérti a nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat, a médiahatóság egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.
A törvény pontosítja a sajtótermék és a médiaszolgáltatás fogalmát: csak a kifejezetten gazdasági haszonszerzés céljából indított szolgáltatások tartoznak ebbe a körbe, így például a videoblogok és más magáncélú közlemények nem.
Változás, hogy a külföldön letelepedett, Magyarországra irányuló szolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatóra ezután csak akkor vethet ki bírságot a médiahatóság, ha a szolgáltató azért telepedett le más tagállamban, hogy megkerülje a magyar médiaszabályozást. Ellenkező esetben bírság nem, más jogkövetkezmények viszont változatlanul alkalmazhatók.
Emellett a parlament hatályon kívül helyezte a személyek, csoportok nyílt vagy burkolt megsértésére vonatkozó tilalmat. A médiaalkotmány így ezután személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport kirekesztését tiltja, nyílt vagy burkolt megsértésüket azonban nem.
A törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A szavazást a karzatról figyelemmel kísérte a Budapesten tartózkodó Neelie Kroes médiaügyekért felelős uniós biztos is.
A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által beterjesztett javaslat indoklása szerint a kezdeményezett módosítások pontosító jellegűek, azt célozzák, hogy a magyar médiaszabályozás még teljesebben megfeleljen az Európai Unió audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvének, ugyanakkor lényeges koncepcióváltást, újraszabályozást nem eredményeznek, és ilyen igénnyel az Európai Bizottság sem lépett fel.
Az Európai Bizottság január 21-én küldte el a magyar kormánynak azt a levelet, amelyben a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait fejti ki, választ kérve azokra. Neelie Kroes médiaügyekért felelős uniós biztos szóvivője, Jonathan Todd akkor azt mondta, a testület észrevétele szerint a magyar médiatörvény a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra az uniós irányelvben rögzített feltételeken túl is vonatkozik. Neelie Kroes kifogásolta, hogy a jogszabály a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra is kiterjeszti, és ezzel kapcsolatban egyéni esetekben túl tág értelmezési lehetőséget biztosít. A harmadik vitatott felvetés a médiaregisztrációs szabályok alkalmazását érintette: a biztos szerint korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll a lehetősége az idevágó szabályok túlterjeszkedő alkalmazásának.
MTI
