Előtérben a tapasztalat

A vezetői réteg átlagéletkora mára 40 év körül, illetve afölött stabilizálódott. A fokozódó piaci versenyben nehézségekkel szembesültek azon cégek, amelyek huszonéveseket vettek fel kulcspozíciókba. Egy 26 éves nem megfelelő tárgyalópartnere egy rutinos öreg rókának. A vezetőnek nemcsak képzettségben, személyiségben is föl kell nőnie feladatához. Nagyobb élettapasztalattal másként tárgyal és dönt, ehhez azonban sokféle szituációt kell átélni.

Másrészt az akkori fiatalok ma csalódottak: kezdik elveszíteni a multik motivációs rendszeréhez tartozó juttatásaikat.
Ha csökken a profit - s sok területen ez játszódik le -, a tulajdonos ezen a téren is takarékoskodik. S a mai piaci viszonyok között nem lehet olyan gyors karriert csinálni, mint egy évtizede. Emellett ma már nem emelkednek olyan mértékben a fizetések, mint korábban. Ennek a gazdaság stagnálása mellett az lehet az oka, hogy beállt a piac, s a külföldi tulajdonosok és más vezetők is tudják, hogy miért mennyit fizessenek. Ez a fiatal generáció azt szokta meg, hogy sokat dolgozik ugyan, de jól keres, azt viszont nem tanulták meg, mit kell csinálni, ha nem megy jól az üzlet.


Ezért a nagy vállalatok már csak 35 évnél idősebb embereket kérnek vezető pozícióba, olyanokat, akik képesek stratégiában gondolkodni. A munkavállalók közül azt a mindössze 5-10 százalékot keresik a nagy cégek, akik kreatívak, elkötelezettnek, és szólnak, ha gondjuk van. A tanácsadói tapasztalatok szerint a munkavállalók a piacképes fizetés mellett igénylik az elismerést, és a folyamatos visszajelzésre is szükségük van. Elvárják a motiváló, bizalmas környezetet, ám, ha a jelölteket megkérdezik, milyen főnök mellett dolgoznának szívesen, rendszerint három tulajdonságot emelnek ki: legyen következetes, bízzon benne, és ne osszon meg olyan információkat, amelyek nem tartoznak rá.