"Azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok munkáltató csak a töredékét adja ki a szabadságnak, s ennek az is oka, hogy a dolgozói létszámot, különösen a közüzemeknél, olyan mértékben csökkentetik le, ami lehetetlenné teszi a szabadságok kiadását" - emelte ki a szakszervezeti vezető.
Ezért is tett több javaslatot az ASZSZ a kormánnyal folytatott tárgyalásokon, így április elsejétől változott a törvény, miszerint a következő évre a szabadságnak legfeljebb csak az egynegyedét lehet átvinni, s azt is március 31-ig ki kell adni.
Borsik János a szakszervezetek sikereként könyvelte el, hogy a dolgozó ezentúl vis maior esetén mindenféle előzetes bejelentés nélkül három nap szabadságot kivehessen. A szakszervezetek a 2007-es idei évet egyébként "átmeneti esztendőnek" javasolják, ami azt jelenti, hogy a felgyülemlett szabadságokat szeptember 30-ig lehetne kiadni.
Borsik János kitért a munkáltatók által szorgalmazott szabadságok pénzbeli megváltási lehetőségére, hangsúlyozva, azt az alkotmány és a Munka törvénykönyve is tiltja. "A szabadság, amíg a munkaviszony fennáll, természetben kiadandó követelmény, s nem lehet lenullázni három év eltelte után sem" - mutatott rá az érdekképviseleti tisztségviselő.
