6p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Könnyen lehet, hogy egy ma zárult magyarországi pernek köszönhetően Hernádi Zsolt nemzetközi körözés érvénytelenítését is elérhetik. A magyar bíróság ugyanis több a horvátok által is kezdeményezett vádpontban felmentette a Mol elnökét.

A Fővárosi Törvényszék megszüntette az eljárást Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgató ellen a nemzetközi kapcsolatban elkövetett hivatali vesztegetés bűntette miatt indított büntetőperben hétfőn első fokon, a jelentős kárt okozó csalás és a különösen jelentős vagyoni hátrány okozása miatti vád alól pedig felmentette.

A tárgyalás után Hernádi Zsolt újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott: ő az ügyben "járulékos veszteség" volt, miután az a vád, hogy megvesztegette Ivo Sanader horvát miniszterelnököt azért, hogy a Mol megkapja az irányítási jogot megvalósító befolyásoló részesedést az INA felett, megdőlt. A kitalált vesztegetés a Mol ellen irányult, és az elmúlt három év túl hosszú volt ahhoz, hogy ő a mostani ítélet után elégedett legyen - tette hozzá az elnök-vezérigazgató.
 

A most zárult pert egyébként Bánhegyi Ilona, a társaság korábbi jogi vezetője indította, aki szerint Hernádi horvátországi korrupciós ügye miatt jelentősen csökkent a vállalat részvényeinek értéke. Bánhegyi Ilona 24 millió forintos kárt szenvedett el a pótmagánvádban foglaltak alapján.

A mostani döntés több okból is érdekes, egyrészt mert a Mol első embere a hazai jogkövetkezményektől valószínűleg véglegesen mentesül. Ennél is fontosabb lehet azonban az, hogy így egy másik uniós országban, jelesül a nemzetközi elfogatóparancsot kiadó Horvátországban többet ebben az ügyben nem is lehet majd Hernádit többet bíróság elé idézni, írt a nap folyamán a 444.hu. A horvát vádak nagy része viszont részben a fentieket tartalmazza, így Hernádi Zsolt jogi képviselői kezdeményezni fogják a nemzetközi körözés érvénytelenítését.

A horvátok azzal vádolták meg Hernádi Zsoltot, hogy 2009-ben tízmillió euró kenőpénzt adott Ivo Sanader akkori miniszterelnöknek, hogy a Mol megszerezhesse az irányítói jogokat az INA-ban, ráadásul a veszteséges üzletrészek leválasztása után, amiket viszont a horvát állam vett át.

A pótmagánvádló - Bánhegyi Ilona - korábban a Mol vezető jogtanácsosa volt, aki az általa kezdeményezett eljárás egyetlen tárgyalásán sem jelent meg. A hétfői tárgyaláson a jogi képviselője által megtartott perbeszéd azzal indult, hogy a pótmagánvádló 28 306 darab Mol részvénnyel rendelkezett 2011 nyarán, amelyek ára - egyenként 21 200 forint volt. Miután a horvát sajtó megírta, hogy Hernádi Zsolt, az INA feletti befolyásoló részesedést úgy szerezte meg, hogy 10 millió euróval megvesztegette Ivo Sanadert, a papírok ára 4 százalékot esett, és a pótmagánvádlót emiatt 28 millió forint ár érte. Emellett kár érte a többi részvényest is, továbbá - a saját részvények kapcsán - magát a Molt is. A Mol vagyona a vesztegetési pénzzel is csökkent, amelyet azonban 5 millió euróra tett a jogi képviselő, mivel megítélése szerint ennyi bizonyítható.

A pótmagánvádló szerint 5 millió eurót egy 2,6 és egy 2,4 millió eurós részletben két ciprusi cégen keresztül utalta át a Mol egy svájci számlára. Az ügyletben Robert Jezic volt a közreműködő, aki azt állította, hogy ez a 10 millió eurós vesztegetési összeg fele volt, és Sanader volt a valódi címzett, aki őt kérte meg a tanácsadásnak álcázott ügylet lebonyolításával.

Miután Jezic svájci cége - amely továbbutalási céllal - átvette a pénzt, csődbe ment, a pénz Sanader számára elveszett. A vázolt történet elegendő a három bűncselekmény megállapításához - vélte a pótmagánvádló képviselője, a perbeszéde végén.

Zamecsnik Péter, Hernádi Zsolt védője perbeszédét azzal kezdte, hogy a pótmagánvádló által felhozott történések megegyeznek a horvát ügyészség - Hernádi Zsolt elleni - elfogató parancsába foglaltakkal. Erről viszont magyar bíróság egyszer már kimondta, hogy valótlanok.

Ezt követően idézte azt, amit Hernádi Zsolt az első tárgyaláson elmondott. A Mol 2003-ban vásárolta meg az INA 25 százalékát. Viszont 2009 november elején annyira nem volt pénz a piacon, hogy az INA csődközelbe került. Nem tudta kifizetni a finomítói beruházás számláit, a bevétele pedig a belföldi kitermelés csökkenésével esett vissza. Az államnak 4 milliárd kuna közteherrel tartozott, amely nagy összeg egy olyan cégtől, amely a horvát GDP 2 százalékát állítja elő. Az INA csődje a Molt is magával ránthatta volna.


Az év december végén a horvát kormány utolsó ülésén hozzájárult ahhoz, hogy a Mol rendelkezzen az irányítói jogokkal. Miután a 2008-ban elhatározott, és 2009 január végéig lebonyolított tranzakciók még az előző évre számolhatók el, mindkét félnek fontos volt, hogy a szerződést január végéig megkössék. Ebben a horvát kormány vállalta a gázüzletág visszavásárlását, amire máig nem került sor.

Az INA-t így is konszolidálni tudta a Mol, ma évi 80 milliárd forinttal kevesebbe kerül a működtetése, mint korábban, amikor a felügyelő bizottságban a horvát kormány volt többségben.

Az elnök-vezérigazgató a vallomásában példákat hozott arra, hogy a hatékonyabbá tétellel mely cégek, illetve horvát üzletemberek jártak rosszul, mivel nem fértek tovább hozzá az addig megszokott feltételű üzletekhez. Tízmilliárdos tételekről van szó, forintban.

Amennyiben a konszolidáció elmarad, ma nincs INA - hívta fel a védő a bíróság figyelmét. A vád tarthatatlanságát bizonyítja az is, hogy a tanúk rendre 2009 nyarára teszik a megvesztegetés elindítását, holott akkor már fél éve a Molé volt az irányítási jog. Miért fizetett volna azért, amit már megkapott? Az utolsó szó jogán Hernádi Zsolt fenntartotta a korábbi tárgyalásokon elmondottakat.

Nyilas Levente bíró röviden szóban indokolta a megszüntetést, illetve felmentést. A nemzetközi kapcsolatban elkövetett hivatali vesztegetés bizonyításához egy olyan vonalat kellett volna felvázolni, amelynek egyik végén Hernádi Zsolt, a másikon pedig Ivo Sanader áll. Miután ezt a vád nem tudta bizonyítani, így megdőlt a vesztegetés. Ennek hiányában pedig a másik két bűncselekmény sem állapítható meg.

A bíró emlékeztetett arra, hogy egy akkora cégnél, mint a Mol, a bírósági gyakorlat másként ítéli meg a hűtlen kezelést, mint a kisebb cégeknél. Miután a nagy cégnél nagy a kockázat, a vezetőnek ezt folyamatosan vállalnia kell, és ez esetenként veszteséggel jár. A csalás pedig azért nem áll meg, mivel aki részvényt vesz, az számol az árfolyam csökkenésével is. Ez pedig szükségszerűen veszteséggel jár.

A pótmagánvádló fellebbezést jelentett be, míg Hernádi Zsolt és védője védője tudomásul vette az ítéletet.

mfor.hu/MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!