Unióra várva
Udvardi Botond szerint a csatlakozással nemigen fognak változni a jogszabályok, hiszen lényegében már minden szabályozás megfelel az uniósnak. Változások inkább a közraktározáshoz kapcsolódó támogatások adható, nem adható körül lesznek majd.
Ami biztos, hogy a csatlakozással gyökeresen átalakul a magyar mezőgazdasági rendszer, ami erősen befolyásolja majd a közraktározás jövőjét is. Egyszerűen azért, mert az ország átáll az EU-val közös mezőgazdasági rendszerre. Ez pedig azt jelenti, például a búza és a kukorica esetében, hogy várhatóan a korábbiakhoz hasonló volumenben nem lesz szükség közraktárjegyekre, így annak lényélte inkább a fizikai ellenőrzés lesz majd.
Ennek oka, hogy az unió a gabonaintervenció (fölvásárlás) keretében garantált áron megvásárolja a gabonát a termelőktől. Ezért leginkább az várható, hogy a hazai közraktározás a mezőgazdaságról jelentős részben áttevődik az ipari szegmensre. Ennek eredményeképpen pedig főleg a kis és közepes cégek akiknek gondot jelent a szezonalítás miatti értékesítés lehetnek a közraktározók jövendő partnerei.
Fő a bizalom
Amikor valaki a közraktározás szót hallja, akaratlanul is az előző kormányzati ciklus végén történt botrányos események jutnak az eszébe. Pedig a közraktározás legfőbb alapelve éppen a feltétlen bizalom. Ez a bizalom az, amelynek köszönhetően a bankok hajlandók a közraktározó cégeknél elhelyezett áru értékére a piaci kondícióknál kedvezőbb hiteleket biztosítani a vállalkozások számára.
