A 13-19 éves magyar fiatalokat bizonyos társadalmi problémák jobban aggasztják, mint a 30-40 éveseket, vagy akár nyugat-európai társaikat. Jellemzően eltartottként nem a napi megélhetés, az anyagi létbiztonság vagy a gazdasági instabilitás foglalkoztatja őket, inkább a bűnözés és törvénytelenség, valamint a kábítószer-fogyasztás problémája jelenti számukra a legfőbb félelmeket. Ezt követi a környezetszennyezés és a terrorizmus miatti aggodalom és csak ötödik a sorban az inflációtól való félelem. A magyar tizenéveseket leginkább aggodalommal eltöltő tíz probléma közé tartozik – a sorban kilencedikként – az AIDS, a sort pedig a megválasztott állami képviselők korrupciója zárja.
A fiatalok értékrendje természetesen lényegesen különbözik az idősebb korosztályokétól. Olyan alapértékek, mint a család védelme, anyagi biztonság természetesen számukra is alapvetők, ám mindezen túl a magyar fiataloknál – a régióban élő más fiatalokkal szemben – markáns értékként jelenik meg a büntetés. A büntetésnek és az igazságosságnak a legfontosabb értékek között való megjelenése kelet-európai sajátosság, és érdekes módon a magyaroknál már a tizenévesek értékrendjében is előkelő helyen szerepel – pedig e fiatalok a rendszerváltás után születtek.
Erőteljesen hiányzik a reális jövőkép a magyar fiatalokból: jobb életre vágynak, mint amit a szüleiknél látnak, úgy érzik, joguk van a sok pénzhez és gazdagsághoz, ám terveik között már a jobb életmódhoz vezető, proaktivitást és önállóságot igénylő lépések nem szerepelnek. Fontos ok lehet persze az is, hogy sok esetben hiányzik a szülői minta, amiből tanulhatnának, amit követhetnének. A magyar tinik közel 60 százaléka egyszerűen nagyon gazdag szeretne lenni – ez az arány régiós átlagban az 50 százalékot sem éri el.
Minden harmadik magyar fiatal szeretné körbeutazni a világot, de alig 13 százalékuk látná magát híres sportolóként. Közel minden ötödik szeretne befolyásos üzletember lenni, de csak a tizedük ábrándozik a művészvilágról, a világot jelentő deszkákra alig öt százalékuk vágyik, híres tudós, mérnök vagy matematikus pedig még ennél is kevesebb fiatal szeretne lenni.
A magyar tizenévesek a legkevésbé aktívak a régióban, szinte minden szabadidős tevékenység gyakorlásában elmaradnak a kelet- és közép-európai átlagtól. A 13-19 évesek intenzív internethasználók, de elsősorban szórakozásra használják az internetet, számukra főként a játék- és a zeneletöltés eszköze a világháló. A régióban a magyar fiatalok rendelkeznek a legtöbb virtuális ismerőssel – azaz olyan ismerőssel, akivel valójában soha nem találkoztak még, csak chat-szobákban, fórumokon, esetleg blogokon „futottak össze”.
