A törvény módosításaival javul majd a közbeszerzés nyilvánossága is. Az ajánlatkérőknek ugyanis meghatározott információkat közzé kell tenniük mind a saját, mind a Közbeszerzések Tanácsának honlapján. Ilyen a közbeszerzést indító hirdetmény, az eljárás eredményéről – vagy eredménytelenségről – szóló tájékoztató, a nyertes ajánlat, szerződés, a szerződés módosításával , illetve teljesítésével kapcsolatos tájékoztatás, a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata, továbbá a bíróság ítélete.
További kötelezettség lesz április elsejétől, hogy amennyiben az ajánlatkérő az eljárás során a versenytörvény megsértését észleli - például ha az ajánlattevők összebeszéltek (kartelleztek) -, jeleznie kell azt a Gazdasági Versenyhivatal felé amely - ha megalapozottnak találja a gyanút - hivatalból versenyfelügyeleti eljárást indíthat.
Egyszerűbb lesz az eljárási rend
A fogalmak körébe bekerült az erőforrást nyújtó szervezet, amely nem alvállalkozó, csak erőforrást biztosít a nyertes vállalkozónak. Az erőforrást pedig negatív megközelítésben definiálja a törvény: nem lehet erőforrás az, ami a pénzügyi-, gazdasági- és műszaki alkalmasság igazolásához szükséges.
Szintén új definíció a közmegrendelés. Ez olyan kortárs képző-, illetve iparművészeti alkotás megrendelését jelenti, amely egy építési beruházással összefügg, illetve az új épületbe kerül. A közmegrendelést a miniszterelnökség és a minisztériumok költségvetési fejezeteibe tartozó költségvetési szervek adhatják fel.
Egyszerűsödni fog a közbeszerzési eljárások rendje, tudta meg az mfor.hu Nagy Andrástól, a Közbeszerzések Tanácsának jogászától. Míg jelenleg három eljárási rend, az egyszerű, a nemzeti és a közösségi van érvényben, addig a jövőben az első kettőt összevonják, összhangban az uniós joggal.
Szintén az érintetteket mentesíti a feladatok egy része alól az a szabály, amely csökkenti az igazolások számát. A jövőben az ajánlatkérők nem kérhetik ugyanis azon adatok, tények igazolását, amelyekhez maguk is hozzájuthatnak a közhiteles elektronikus nyilvántartásokból. Ezekből az ajánlatkérők ingyen hívhatják le a megfelelő információkat, így például a cégadatokat, illetőleg a feketefoglalkoztatásra vonatkozó munkaügyi adatokat.
Jön az e-ügyintézés
Az ügyintézés számos más területeihez hasonlóan a közbeszerzés is fokozatosan elektronizálttá válik; 2010. január 1-jétől a közösségi, 2010. július 1-jétől pedig valamennyi eljárási rendben elektronikusan kell feladni a hirdetményeket, illetve lefolytatni a közbeszerzési eljárásokat, és ez vonatkozik a jogorvoslatokra is.
Április 1-jétől lép életbe az a rendelkezés, amely szerint nem csak a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe vett alvállalkozókat, hanem az ennél kisebb mértékben közreműködőket is meg kell jelölni az ajánlatban. Egyúttal közölni kell azt is, hogy a közbeszerzés mely részében működnek közre.
Az eljárás érvénytelenségi okai közé bekerült az a tényállás, amikor csak egy ajánlat érkezik. Ekkor az ajánlatkérő dönti el, elfogadja-e azt, vagy pedig érvénytelennek nyilvánítja az eljárást. Viszont eredménytelen az eljárás akkor, ha több ajánlat érkezett, de közülük csak egy volt érvényes. Az azt követő új eljárásban viszont már az egyetlen érvényes ajánlatot is el lehet fogadni.
Nem várható további módosítás
Módosítják azt a szabályt is, amely a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatról rendelkezik. Az új szabályozás értelmében indoklást és az ajánlati elemre vonatkozó adatokat köteles kérni az ajánlatkérő, különösen akkor, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban szokásos béreket, illetve a szerződés teljesítése kapcsán felmerülő egyéb költségek (beszerzési értékek) nem érik el az ágazatban általában szokásos árszintet.
A rendkívül alacsony ár ugyanis jelenleg számos közbeszerzési vita forrása, tudtuk meg Tolnay Tibortól, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnökétől.
Az ágazatban szokásos bérek és anyagköltségek számítanak "normál" szintnek, a bírói gyakorlat a 30 százalékos vagy annál nagyobb eltérést tartja kirívónak. Amennyiben az ajánlatkérő az ajánlattevő indoklását nem tartja a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek, akkor köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot. Különösen akkor minősül ilyennek az ajánlat, ha nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, a kollektív- illetve az ágazati kollektív szerződésben foglalt munkabérre, illetve annak közterheire.
Miután közel egyéves egyeztetés előzte meg a most elfogadott módosításokat, nem valószínű, hogy a következő évben további váltatások lesznek a közbeszerzési törvényben, mondta el az mfor.hu-nak Nagy András. A jogbiztonság követelménye legalábbis ezt diktálná.
Simon Rita
