Hernádi Zsolt felidézte, az 1990-es évek elejétől vesz részt Magyarország a kazahsztáni szénhidrogénkincs felkutatásában, kibányászásában.
A Mol 2004-ben vásárolt be egy projektbe, amelyben ma 27,5 százaléka van a magyar olajipari vállalatnak. Néhány év sikertelen próbálkozás után a Mol átvette ennek a projektnek az irányítását, tehát ma gyakorlatilag Mol-szakemberek végzik a kutatás irányítását - elevenítette fel az elnök-vezérigazgató.
Hangsúlyozta, hogy 2011-ben nagy siker volt, amikor mintegy 200 millió hordó olajegyenértéket találtak. Ennek lehatárolása, a kutatások befejezése a következő két évben lezajlik. Ehhez újabb négy kutat kell fúrni, és további körülbelül 250 millió dollárt kell még befektetnie csak a Molnak. "Így el fogjuk érni a 350 millió dolláros összbefektetést, és el fog indulni a termelés 2015-ben a terveink szerint" - jelentette ki Hernádi Zsolt, hozzátéve, hogy a csúcskitermelés körülbelül egymillió tonna olajegyenérték lesz majd.
Arra, kérdésre, hogy mekkora jelentőségű a Mol tevékenyégében a kitermelés elindítása, az elnök-vezérigazgató közölte: ez a Mol-csoport teljes szénhidrogénkészletének az öt százaléka. Jelezte egyúttal, hogy további befektetésekre készülnek Kazahsztánban, és biztos ezek sikerében is.
Arra a kérdésre, hogy ha kerülne Magyarországra kazah olaj, hatással lenne-e az árakra, Hernádi Zsolt azt válaszolta: az árakra nem, az ellátásbiztonságra viszont igen.
A mostani tárgyalások fontosságát szerinte az adja, hogy a két ország kifejezheti együttműködési szándékát politikai szinten is.
MTI
