Az összegzés szerint tudományos fokozat nélkül is már doktori címmel járó jogi és orvosi pálya számít társadalmilag a legelismertebbnek. Az összes válaszadó diák közül minden harmadiknak elsőre a jogász szakma jut eszébe, mint ami a legnagyobb anyagi megbecsülésnek örvend. Ez utóbbi szempontból nem maradnak el sokkal utánuk az informatikusok, a közgazdászok és a műszaki mérnökök, akik lényegében ugyanannyi említést kaptak.
Az anyagi, egzisztenciális elismertség esetében összesen öt foglalkozás kapott érdemi számú említést, s közülük is négy emelkedik ki.
Az összes válaszadó diák közül minden harmadiknak (35 százalék) elsőre a jogász szakma jut eszébe, mint ami a legnagyobb anyagi megbecsülésnek örvend. Ezen kívül további egytizedük (10,7 százalék) is megemlíti a jogászokat, így összesen a válaszadók közel fele (45,7 százalék) tartja kiemelkedőnek a jogi hivatás anyagi elismertségét.
Nem maradnak el sokkal utánuk az informatikusok (41,6 százalék), a műszaki mérnökök (39,9 százalék) és a közgazdászok (38,4 százalék) sem, akik lényegében ugyanannyi említést kaptak. Ugyan sokan említették az orvosokat (26 százalék) is, ám az ő anyagi megbecsültségükről alkotott kép már ellentmondásosabb, főképp, hogy nem tudni, a válaszadók csak a legális vagy a sokuk esetében igen jelentős hálapénzzel kiegészített jövedelmet és juttatásokat is figyelembe vették-e.
A többi felsorolt foglalkozás egészen elenyésző említést kapott, ami mutatja: a jelenlegi diákok közül szinte senki sem gondolja azt, hogy a tanítók, a középiskolai tanárok, a társadalomkutatók, a természettudósok és az agrármérnökök anyagi megbecsültsége nagy lenne.
Figyelemreméltó azonban, hogy azok a diákok, akik ezeken a szakokon tanulnak, az általános vélekedésekhez képest valamelyest pozitívabban ítélik meg saját szakmájuk anyagi elismertségét, igaz, közöttük is döntő többségben vannak a pesszimisták.
Több tekintetben is változik a kép, ha az egyes foglalkozások társadalmi megbecsültségét, presztízsét vesszük figyelembe. Természetesen ez nem független az anyagi megbecsültségtől, ám a vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az egyetemisták és főiskolások érdemi különbséget tettek a két szempont között.
A válaszadók közel háromnegyede (71,1 százalék) az orvosi pályát a két legelismertebb, legmegbecsültebb foglalkozás közé sorolta, amely messze a legmagasabb értéket jelenti. Érdekességként említik a felmérés készítői, hogy a második legtöbbször említett jogász szakma elsőre mégis többeknek eszébe jutott (40,4 százalék), mint az orvosi (30,2 százalék), ám összességében már kevesebben említették (53,5 százalék).
A műszaki mérnök (20,3 százalék) és a közgazdász (20,2 százalék) pálya megítélése a jövedelmekhez hasonlóan ebben az összevetésben is szinte teljesen megegyezik, ám érezhetően mindkettőt kevesebben sorolták már a legmegbecsültebb szakmák közé. Az igazán feltűnő eredményt az informatikusok megítélése kapcsán tapasztalták: amíg sokak szerint az egyik legjobban megfizetett diplomásoknak számítanak, addig társadalmi presztízsük már jóval alacsonyabb (7,9 százalék).
A Diplomás pályakövetés 2009. című kutatási program részeként elsőként a hallgatók körében folytattak országos vizsgálatot 2009. május-június hónapokban. Az első országos felmérésben összesen 7.837 nappali alap- és osztatlan képzéses hallgatót kérdeztek meg.
A második országos vizsgálat 2009 őszén indul, amikor 5.500, két éve diplomát szerzett fiatalt keresnek fel személyesen a kérdezőbiztosok, a hallgatói vizsgálathoz hasonlóan képzésterületek és nemek szerint országos reprezentatív mintán. Az országos kutatások mellett 2009-2010-ben több kapcsolódó vizsgálat is zajlik majd, melynek során az oktatók és a munkaadók tapasztalatait összegzik a kutatók, továbbá a végzettek kompetenciáinak felmérésére kerül sor.
