Az IHM bevezetné az úgynevezett árprés-teszteket is, ami azt célozná, hogy a szolgáltatások nagy- és kiskereskedelmi árai közötti gyakran tapasztalható csekély különbség a jövőben nőjön.
A szabályozás tartalmazza a számhordozhatóság és a közvetítőválasztás lehetőségeit is, azaz az előfizetők telefonszámaikat szolgáltató váltás esetén megtarthatják, a külföldi telefonhívásoknál pedig szolgáltatót választhatnak.
Az internetezés terjedését szolgálná a költségalapú nagykereskedelmi árak bevezetése, ugyanis ez hozzásegítene a tarifák alacsonyan tartásához. Ezen kívül a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók átalánydíjas nagykereskedelmi ajánlatot lennének kötelesek adni.
A helyettes államtitkár kitért a szabályozás egyetemes hírközlési szolgáltatásokat érintő részeire. A törvény egyrészt technológia semlegessé tenné az egyetemes szolgáltatásokat, azaz azokba a vezetékesen kívül a mobiltelefonálást is bevonná.
A szabályozás másrészt az igénybevevők körét választaná szét: a ténylegesen rászorulók utalvánnyal igényelhetnék az önkormányzatoknál a szolgáltatásokat, a többi jogosult pedig drágábban, de még elérhető áron jutna hozzá azokhoz - mutatott rá.
Az IHM adatai szerint a jelenleg 760 ezer egyetemes szolgáltatást igénybevevő közül mintegy 250 ezer ember tekinthető rászorulónak. Pataki Dániel szólt arról is, hogy a törvény szerint a kábeltelevízió-szolgáltatók és az egyéb kis szolgáltatók mentesülnének jövő évtől az Egyetemes Távközlési Alapba való befizetési kötelezettség alól. Magyarázata szerint ebbe az alapba csak azoknak kellene befizetniük, akik az előnyeit is élvezik.
Kedvezőbb árak várhatóak az új hírközlési törvénytől
Az új elektronikus hírközlési törvény koncepciója az európai uniós követelményeknek, a piaci versenyszempontoknak és a magyar távközlés sajátosságainak is megfelel - jelentette ki Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter.
