A bírságok összegének emelkedése mellett az is motiválja az önfeladó cégeket, hogy a büntetés egészét vagy egy részét - a rendelkezésre bocsátott információ értékétől függően - elengedi a hatósággal együttműködőknek.
A kartelleljárások száma drasztikusan nő; Neelie Kroes versenyügyi biztos tavaly összesen 3,34 milliárd euró büntetést szabott ki az árrögzítő vállalkozásokra, ebből egyedül a ThyssenKruppra 479 millió euró jutott.
Magyarországon kevesen élnek az önkéntes "bűnbánat" lehetőségével. A Gazdasági Versenyhivatal immár ötödik éve honorálja a bírság csökkentésével vagy elengedésével a saját magukat feljelentő kartellezőket, és a lehetőség hamarosan átkerül a legutóbb módosult, jelenleg előzetes normakontrollra váró versenytörvénybe.
Eddig csak néhány - többnyire nemzetközi vonatkozású - ügy résztvevői éltek a lehetőséggel, ezt a sajátos hazai körülményekkel magyarázzák a szakemberek. A kartell a kisebb piac és a személyes kapcsolatok miatt könnyen összehozható, ám éppen emiatt félnek is a cégek, hogy ha feldobják egymást, elesnek a további üzletektől - számol be a Világgazdaság.
