A lap úgy látja, nincs jó állapotban a magyar gazdaság. A GDP 2,7 százalékos éves szintű visszaesését a tavalyi utolsó negyedévben "még a pesszimista közgazdászok is sokknak minősítették". Az Orbán-kormány a hosszan tartó recesszióban és a választások előtti évben unortodox gazdaságpolitikája keretében elrendelte a rezsiköltségek csökkentését, hogy mérsékelje a választók terheit. "Ennek a legújabb lépésnek is nacionalista színe van" - írja Martin Ehl, külpolitikai rovat vezetője az "Orbán a cégek rovására olcsóbb energiával vásárol választókat" című elemzésében.
Szerinte a kormány rendkívüli intézkedései - bankadó, telekommunikációs adó és most a rezsicsökkentés - elsősorban a külföldi kézben lévő cégeket sújtják. A kormány megvette az E.On magyarországi részesedését, s Orbán a gázszállításokról az oroszokkal kezdett tárgyalásokat. Hogy ezen a téren végül is milyen lesz a kormánypolitika, az egyelőre nem világos, s ezt valószínűleg a miniszterelnök sem tudja. A váratlan, majd módosított lépésekkel való eddigi tapasztalatok alapján tulajdonképpen meglepő lenne, ha az energiapolitikában világos lenne, mit is akar a kabinet - vélekedett Ehl.
A Sme liberális szlovák lap Az "Orbán választások előtti éve" című kommentárjában azt fejtegeti, hogy a Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között elmaradt megállapodás miatt nem csak megdrágul az állam adósságállományának finanszírozása, de teljesen leállt a külföldi befektetői tőke beáramlása is. "Magyarországnál rosszabbul már csak a csődhöz közelítő Görögország, Ciprus és Spanyolország áll" - állítja a Sme. Leszögezi: a magyar kormányfőnek azonban "ez is jó ár azért, hogy nyerjen a jövő évi választásokon". A lap szerint ehhez szabad kezekre van szüksége, hogy az államból "az utolsó forintot is kisajtolja és azt népszerű intézkedésekre szórja szét." Hozzáteszi: azonban az idén szétszórt pénzt is ki kell majd fizetnie a magyaroknak, ráadásként életük néhány további évét élhetik le a "korrumpált, arrogáns lágy-diktatúrában".
MTI
