Azt sem tudjuk, akarnak-e táborozni a gyerekeink
Évente éppen annyiba kerül egy másik, 17 ezer négyzetméteres ifjúsági tábor fenntartása, mint amekkora támogatást Zánka kap az idén. A Balaton déli partján elterülő fonyódligeti tábor (hivatalos nevén Somogy Megyei Gyermektábor) azonban más sors elé tekint.
Kérdés, hogy kell-e
Az ingatlan egy részét korábban kétszázmillió forintért hirdette az önkormányzat, kérdés azonban, el lehet-e adni most a teljes területet. A gyermektábor megvételére több komoly érdeklődő volt az elmúlt hónapokban is, ám a Balaton-törvény miatt eddig mindegyik tárgyalás meghiúsult.
A jogszabályban előírt 7,5 méteres beépítési korlát ugyanis nem teszi lehetővé ennél magasabb szálláshelyek építését - magyarázta Balassa Tamás az eddigi kudarc okait. Márpedig egyre inkább nő az igény a négy-öt csillagos szállodák iránt, de a tábor 17 hektáros területe erre jelen pillanatban alkalmatlan. Egy esetleges törvénymódosítás egy éves átfutását pedig egy komoly érdeklődő sem várja meg.
Nem tudni, kinek mi kell
A statisztika vajmi keveset segít ebben a kérdésben, a táborok üzemeltetői ugyanis attól függően soroltatják be a területet a különböző kategóriákba, ami éppen a legmegfelelőbb adózási vagy más szempontból. Így sok ifjúsági tábor kempingként van nyilvántartva - mond példát az átláthatatlanságra a főtitkár.
Ismeretlen igények
A probléma pedig csak ezután következik. Mivel egyáltalán semmiféle nyilvántartás nem készül az ifjúsági táborokról, sem marketing sem egyéb tevékenységet nem lehet számukra könnyen kitalálni. Hiszen nem lehet tudni, ki az igazi célcsoport, pontosan hányan választják ezeket a táborokat és miért, így azt sem lehet bizton megállapítani, milyen plusz szolgáltatásokkal lehet ide csábítani a vendégeket.
Arról nem is beszélve, hogy a pályázati pénzek sorsa sem látható át, s a pénzosztás sem lehet célirányos - tette hozzá Németh Ferenc. Mivel nem határolható körül a célcsoport, ezért nem is lehet speciális, csak a résztvevők számára kialakított pályázatokat kiírni.
A másik oldalról nézve sem sokkal jobb a helyzet, a támogatott táboroztatás rendszere ugyanis nem átlátható. Egy budapesti iskola tanára, aki rendszeresen bújja az internetet, s aki adott esetben személyesen is ismer valakit a pályázatot elbíráló bizottságból, könnyen jut információhoz. Pontosan tudja, milyen támogatásra írnak ki pályázatot, mire kell jelentkezni. Ugyanezt az előnyt azonban nem élvezi egy vidéki, falusi iskola tanára. Kérdés tehát, valóban a rászorulók kapják-e a támogatott táborhelyeket.
F. Szabó Emese
Menedzsment Fórum
