A szakszervezeti oldal eleve elutasította a munkáltatói érdekképviseletek javaslatait, de a további szakértői egyeztetést elfogadta. A rendezett munkaügyi kapcsolatok kérdésében a munkáltatói oldal elfogadta, hogy automatikusan szankcionálják az állami támogatásoknál és közbeszerzéseknél azt, ha egy cégnél nem kötnek munkaszerződést, nem biztosítják a szakszervezetek és az üzemi tanács jogait, nem tartják be az európai üzemi tanácsra vonatkozó jogszabályokat, valamint külföldieket engedély nélkül foglalkoztatnak.
A munkáltatói oldal viszont nem akarta elfogadni az automatikus szankcionálást azokban az esetekben, ha a cégnél a munkavállalók foglalkoztatásnál nem jelentették be, vagy a munkaidő nyilvántartásban voltak szabálytalanságok, illetve a munkabér fizetésére vonatkozóan nem tartotta teljes mértékben a munkáltató az előírásokat. Ezekben az esetekben csak mérlegelés alapján fogadnák el a szankcionálást.
Herczog László, a Szociális és munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára szerint viszont ez utóbbiak is alapvető követelmények, azok nem teljesítése esetén is szankcionálni kell, azaz az adott cég nem kaphat állami támogatást, és nem vehet részt közbeszerzésben. A munkáltatói oldal kérése volt az is, hogy az állami támogatás igénylése előtti, a rendezett munkaügyi kapcsolatok alapján minősített időszakot ne emelje a törvény két évről három évre. Szerintük a közbeszerzéseknél is a jelenlegi ötéves időszakot két évre kellene csökkenteni.
Herczog László viszont kifejezte: a kormányzati oldal ragaszkodik ahhoz, hogy a két követelményrendszer egységesítése során a két évet három évre emeljék, illetve az öt évet három évre csökkentsék.
Azt a munkáltatói kérést viszont elfogadta a kormányzati oldal, hogy ha a jogsértést megállapító határozatot követően a munkáltató bírósághoz fordul, a bírósági döntésig a jogsértés ne kerüljön nyilvánosságra a hatóság honlapján. A szakszervezetek ezt nem fogadták el utalva a bírósági döntések hosszú időszükségletére.
A kormányzati oldal nem értett egyet a szakszervezetekkel abban sem, hogy azoktól a cégektől követeljék vissza a támogatást, amelyek a támogatás kifizetését követően nem tartották be a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó előírásokat. A kormányzati oldal szerint jogbizonytalanságot jelent a már kifizetett támogatás visszakövetelése, az elkezdett beruházás miatt is. A kormányzati oldal ugyanakkor elfogadta azt a korábbi szakszervezeti javaslatot, hogy amennyiben az adott cég a támogatás jóváhagyása és annak kifizetése között sérti meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeit, akkor ne jusson hozzá a támogatáshoz.
