A Coca-Cola több helyi cégnél érdeklődött, és tárgyalt nagy nemzetközi italgyártókkal, köztük a világ legnagyobb sörgyárcsoportja, a belga-brazil InBev oroszországi leányvállalatával is, de üzletet még nem sikerült kötni.
A hagyományosan természetes erjesztéssel, szárított vagy pirított búza-, rozs- vagy árpakenyérből élesztő hozzáadásával készülő, cukorral és esetleg gyümölcsökkel, nyírfagyantával ízesített kvász az egyik legnépszerűbb alkoholmentes, vagy csekély - 1-1,5 százalékos - alkoholtartalmú ital Oroszországban, Ukrajnában, a balti államokban és Lengyelországban.
A Szovjetunió 1991-es felbomlása után az egészségügyi hatóságok sokfelé betiltották a házi kvász utcai kimérését, és számos üzem is tönkrement. Ezt kihasználva a Coca-Cola hamar piaci túlsúlyra tett szert, de a kilencvenes évek vége felé a helyi üdítőital-ipar visszavágott az immár palackozott, iparilag készült kvásszal. Lettországban például 2001-re már a kvásziparé volt a helyi üdítőital-piac harminc százaléka, és a Coca-Cola részesedése 44 százalékra csökkent az 1998-as 65 százalékról, miközben 1999-ben és 2000-ben egymillió dollárt vesztett a lettországi forgalmán.
A helyzet hasonlóan alakult a többi balti államban és Oroszországban is. A Coca-Cola ezután fogott bele a kvászgyártásba, majd a balti államokban helyi gyártókat is felvásárolt, de az orosz piac ilyesféle meghódítása még várat magára.
