A francia elnök sürgetésére megalakult óriásbank 110 ezer embert foglalkoztat nyolcezer fiókjában, és összesen 35 millió ügyféllel rendelkezik. Az egyesülés fő célja megmenteni a franciák által legkedveltebb megtakarítási betétet, az úgynevezett Livret A-t és magát a két bankot is, amelyek nehézségeiket részben leányvállalatuk, a Natixis 2,8 milliárd eurós veszteségének tudhatják be. A fúziót egyébként a Natixis megalakulása, 2006 vége óta tervezte a két pénzintézet, de a folyamatot a pénzügyi válság hatására felgyorsította a kormányzat.
A Caisse d'Epargne lemondott vezetősége csütörtökön jelentette be, hogy fennállása óta először veszteséggel zárta az előző évet. A 2 milliárd eurós mínusz ellenére a leköszönő elnök úgy vélte, nincs veszélyben az intézmény jövője. A Banque Populaire 468 millió eurós veszteséget könyvelt el 2008-ban. Ez utóbbi bank se volt évtizedek óta veszteséges. Mindkét bankvezetés jelezte, hogy a fúziót követően is elsősorban a lakossági piacra kívánnak koncentrálni.
Az új bank ötöde a francia államé
Az elnöki hivatal januárban vette kezébe és gyorsította fel a két intézmény egyesülését. Az új banknak a kormány 5 milliárd eurós kiegészítő alárendelt kölcsönt nyújtott. A tőkeinjekcióért cserébe az állam 20 százalékos részesedéshez jut az új intézményben, amely az ország második legnagyobb bankja lesz. Franciaország legjelentősebb bankja továbbra is a Crédit Agricole marad.
Az új bank vezetője - hivatalosan az igazgatótanácsok döntése alapján - az egyesülés részleteit kidolgozó Francois Pérol, aki jelenleg az elnöki hivatal helyettes főtitkára, és Nicolas Sarkozy államfő elsőszámú gazdasági tanácsadója. A 45 éves gazdasági szakember nevéhez fűződik a francia bankmentő és gazdaságélénkítő csomag, valamint a francia autóiparnak nyújtott pénzügyi mankó terve is. Pérol csütörtökön átvette a Caisse d'Épargne és a Banques Populaire irányítását is, és a fúzió megvalósulásakor áll majd az új bank élére.
Pérol kinevezése politikai és jogi vitát is kiváltott Franciaországban. Az egyesülő bankok volt vezetői a kinevezés módszere miatt megalázó helyzetről beszéltek, és arra emlékeztettek, hogy a BNP Paribas anélkül jutott 5 milliárd eurós állami támogatáshoz a közelmúltban, hogy az állam részesedéshez jutott volna, és a vezetőknek sem kellett helyüket átadniuk.
Össztűz zúdul Sarkozyre
A Libération és a Le Monde című napilapok hazugsággal vádolták Sarkozyt, amiért azt mondta, hogy a magánszektorba átigazoló állami tisztviselők összeférhetetlenségeit vizsgáló etikai bizottság nem tartja összeegyeztethetetlennek, hogy az elnöki hivatal egyik vezető politikusából bankvezér legyen. A bizottság majd csak március 11-én fog ülésezni.
Az ellenzéki és szakszervezeti vezetők szerint pedig az eset nem egyszerűen az elnöki hiperaktivitás újabb megnyilvánulása, hanem törvényességi problémákat is felvet. A Szocialista Párt álláspontja szerint az elnök megkerül minden legális fórumot és a törvénnyel szemben is végigviszi saját elképzelését. Martin Aubry főtitkár szerint a köztársaság intézménye kérdőjeleződött meg Franciaországban, s az is elképzelhető, hogy a média-, majd a bankelnökök után legközelebb Sarkozy már a bírókat és az ügyészeket is maga kívánja kinevezni.
A francia kormány a pénzügyi válság kezdetén már egyszer felajánlott 10,5 milliárd eurót az ország hat legjelentősebb bankjának. Ebből a Caisse d'Epargne 1,1 milliárd és a Banque Populaire 950 millió euróhoz jutott tavaly decemberben.
MTI/Menedzsment Fórum
